Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- tó — A Duna, de különösen a Tisza mai nap is még folytatja ezen feltöltő működését, habár szűkebb területen. Tisza a töltések által szűkebb mederbe lévén szorítva, az iszap kisebb helyen rakódik le, s igy feltölti medrét, miáltal az úgyis csekély esés méginkább kissebbedik. Szegednél az utolsó 45 évben állandóan 2.07 m.-rel magasabban állott a víz, mint azelőtt. Az 1830-iki magas vízállást 1880-ban Tokajnál 1.62, Szolnoknál 1.84, Csongrádnál 2.35 m.-rel haladta fölül. Az utolsó tíz év alatt az árvíz veszedelme nem hogy fogyott volna, hanem még szaporodott. Ezen jelanségnél nagy befolyással van az aldunai szorulat, mely még mindig be nem fejezett áttörés. Mutatják ezt a kiemelkedő szirtek és nagy meg változatos esése a medernek.

1) A Kazán-szoros megakadályozza a víz gyors lefolyását és a lerakodást előmozdítja. A kiemelkedő szirtek megakadályozzák hazánk folyóinak meder-mélyítését.

2) A Duna összes vizkörnyékének 62°/

0 a 156 m. szűk Kazán szoroson kénytelen áthaladni. Bécsnél a Dunának 5-ször kevesebb vize van mégis 5-ször mélyebb lefolyása van. A Duna vize vissza szorítja a hajókat a Tiszába, mint ezt Reclus ésZammJakab kiemelik. A Duna és Missisippi esete a torkolatnál csekély, mégis 7-szer akkora mint a Tiszáé. Pó esése a torkolatnál oly gyenge, hogy «Po morto» holt Pónak nevezik, mégis 2-szer nagyobb, mint Tiszáé Titel fölött. Lerakott iszaprétege a kiszáradt szaharai tavakhoz teszi hasonlóvá, 30—35 cm. mély és 8 — 10 cm. széles repedései vannak. Tiszát balparti mellékfolyói folyton nyugat felé terelik a felhalmozott hordalék által. Ugyanezt teszi Isel Insbrucknál az Innel. Temes önmaga előtt torlászolta el az utat és nem Tiszába, hanem Dunába ömlik. Missisippit nyugat felől támadják San-Francisco, Whete, Arkanx) 0.018, 0.69. A sebesség Izlás és Tachaliánál 3.5, Grebennél 2. 15, Kazánba 3, Vaskapunál 5 m. A méiység 2—54 m. közt váltakozik. s) Nagyobbszerü szabályozás nagy elönynyel járna. Itt ugyanis az esés több mint kétszer akkora, mint a felsőbb folvásánál. Ha már most a szirteket eltévolítanák és a medert kíszélesitenék, akkor 20 m.-esessel és széles mederrel oly erös volna a lefelyás, hogy az összes folyók niveauja 20-mrel leszállana. Ez álta minden árviz veszedelem el volna távolítva. Jvanoviç v. Vilova és Lanfranconi ezen az uton óhajtották volna a szabályozást. De ez oly óriási költségbe kerülne, hogy kétséges, vájjon a nyert előny kiegyenlitené-e azt. A most eszközölt szabályozása a «Vaskapu»-nak erre nézve nem lesz befolyása ; most járbatóbb, de a lefolyás nem lesz észrevehetően gyorsabb. 21*