Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

- 75 gató, első jelentését nov. 15-én küldte a főigazgatónak, a melyben miután tudatta vele az iskolák megkezdését és az isteni tisztelet rendezését : táblákat, mappákat és pecsétet kér az iskola számára s magát tanártársaival és az ifjúsággal a főigazgató atyai kegyeibe ajálja. A főigazgató a kért dolgok ügyében azonnal irt a Helyt. Tanácsnak, a mely, miután reá parancsolt a városi tanácsra, hogy az iskolák belső felszereléséről gondoskodjék, kerestette a pápai gramatikai iskolának a pálosok idejében használt s 1778-ból szóló pecsétjét, de azt nem találták. Ezért tehát újat csínáltattak Jelinek András körzőcsinálóval és Ehrenreich Illés pecsétvésővel 29 frtért, a melyet azután 1795. márcz 7-én Kristóffy Ignácz pecsétőr és iktató Budáról elküldött Győrbe, a honnan a vásárosok hozták Pápára s szolgáltatták az igazgató kezeibe, a ki az átvételről nyugtatványt küldött a pecsétőrnek. Ezalatt folytak rendesen az előadások, a melyeket 1806-ig nem szakított meg semmi más, mint 1805-ben a háborús viszonyok és 1806-ban a kolera, a mely oly nagy mértékben uralkodott, hogy napjában tizen is meghaltak. Ugyanekkor 16 deák is megbetegedett, de egy sem halt meg közülök. Azonban e két emiitett körülmény miatt sem csukták be az iskolákat, hanem csak kevesebb volt a deák néhány hónapig, a kik a bajok elmultával őket féltő szüleik ellenzése daczára is az iskolába siettek, hogy annál nagyobb szorgalommal pótolják kedvelt tanáraik vezetése alatt az elmulasztottakat. Igazgatók. Az 1794. évi okt. 10-én kelt felsőbb rendelettel, a mint már említettük, Kelemen Györgyöt nevezték ki igazgatónak, a ki ekkor a pálosok volt templomában magyar szónok vala. A pálos rendben philosophia és theologia doctor volt. Miután az intézet vezetését átvette, folytonosan betegeskedett, különösen sokat szenvedett szemfájásban, majd végre tüdőbajba esett, a mely 1803-ban febr. 1-én, miután 9 évig vezette az intézet ügyeit, a sirba döntötte. A megürült igazgatói állásra márcz. 30-án hirdettek pályázatot azon kikötéssel, hogy kiválóan csak volt pálosok pályázhatnak reá. Egyedül Molnár Elek pápai senior tanár és philosophia doctor pályázott ezen állásra, mert a mint ugyanő kérvényében kifejti : többen is találkoznának a volt pálosok közül, a kik szívesen elvállalnák az igazgatói állást, de mivel tudják, hogy a benczék, a kiknek az iskolát 1802-ben átadták, nem sokára azt elfoglalják: nem akarja senki a bizonyos állását bizonytalannal felcserélni. S jóllehet a főigazgató is Molnárt pártolta, a Helyt. Tanács szept. 6-án mégis Kapy László, nagyváradi gramatikai, világi tanárt nevezte ki az intézet igazgatójává. Kapi okt. 17-én foglalta el hivatalát s vette át az ügyek vezetését Molnártól, a ki Kelemen halála után, sőt annak utolsó éveibeu is, vezette az intézet ügyeit. Kapy a direktorságot még annyi ideig sem viselte, mint Kelemen ; még a benczék megérkezte előtt 1806-ban aug. 22-én sorvadásban meghalt. A pontos hivatalnoknak valódi példaképe volt, a kí még hosszú ideig tartó súlyos betegségében is szorgalmatosan végezte dolgát. Az intézet vezetése most már másodszor szállott Molnár Elek vállaira. Tanárok. Molnár Eleken kívül, a ki a pálos rend eltörlése előtt mindenféle iskolában tanított, de kineveztetésekor Pesten nyugalomban volt, Kemény