Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 69 — Azonban bármit irt Hirsching Dániel a prodirektor, azért már ekkor fe* lette függött a pápai iskola felett a Damokles kardja ; ő maga volt annak legbuzgóbb élesítője. Mert már júliusban megérkezett a főigazgató levele, a melyet Hirscbing szerkesztett, s a melyben négy kérdésre kellett az igazgatónak felelnie. Az első, hány tanuló van az iskolában ; a második, mennyire van Pápa más városoktól ; a harmadik, vannak-e Pápán elemi iskolák ; a negyedik, az iskolaépületről szóllott, a melyekhez kellett csatolnia az igazgatónak a saját véleményét. Barabás Gellért igazgató mindezekre lelkiismeretesen megfelelt s véleményét is egész Őszintén hozzácsatolta, a mely abban öszpontosult : hogyha az iskolákat fentartják, a tantermeket a tanulók számarányához mérten át kell alakítani ; ha pedig nem, úgy adják át az elemi iskola számára, mert annak épülete oly romladozott, hogy abban tanítani sem lehet, minthogy folyton az összedüléssel fenyegeti a benne levőket, mint azt Teleki József gróf, a főigazgató, a saját szemeivel is tapasztalhatta. Ezt a beterjesztést nem a főigazgató, hanem Hirsching, a pápaiaknak nagy jóakarója, terjesztette fel a Helyt. Tanácsnak. S a felterjesztés tenorja az eltörlést czélozta. Ugyanis Hirsching szerint oly kis városban mint Pápa latin iskola nem szükséges ; inkább nemzeti iskolákat kell állítani, mert a gymnasiumok műveltebb emberek közé valók, a hol sok nemes ember van, a kiknek műveltsége a tanuló ifjakra is művelőleg hat. Pápa közelében van Veszprém, Györ és Fehérvár ; már pedig a gymnásiumokat nem tanácsos szaporítani. Az ily gymnasimokban az egy pár benszülöttön kivül olyanok járnak, a kiket a gymnasiumoktól inkább vissza kellene tartani ; s csak kevesen vannak olyanok, a kiktől az állam a reájuk fordított költség gyümölcsét remélhetné ; ezek meg máshol is tanulhatnak. A gymnasimot nagyon nehéz lenne alkalmas tanárokkal ellátni ; azért annak épületét a Pápa városában szervezendő nemzeti iskoláknak kell átadni. — így vélekedett Hirsching, s az ő véleményét fogadta el a Helyt. Tanács. Egészen másként gondolkodott Teleki gróf, a főigazgató, a ki helyett, mivel sokat járt Trencsénbe királyi kiküldetésben, Hirsching vezette az ügyeket. Teleki a gymnasiumoknak meglátogatása folytán mindent személyesen láthatott s így mint okos ember önálló Ítéletet alkothatott. O minden leplezés nélkül kifejezte aggódását, hogy a tanulók száma annyira aláhanyatlik, hogy nem sokára nem lesz elég ember, a kikkel az egyházi és világi állásokat betölthessék. S ennek okát az újólag behozott tandíjban és a német nyelvben keresi. Szerinte a tandíj igen sok szegény ember elől zárja el a tudomány templomának kapuját. Csak gazdagok kapnak ösztöndíjakat, a szegények ki vannak abból zárva. A német nyelvet pedig töröljék el, vagy nyújtsanak az ifjúnak már az elemi iskolákban módot arra, hogy azt ott elsajátíthassa. Végül még hozzáteszi, hogy a pálosok által vezetett iskolákat mind föntartandóknak itéli, mert a pálos tanárok közöl egyet sem talált kivetendőnek, mindnyájan lelkiismeretesen teljesítik kötelességeiket. Azonban hiába volt a főigazgatónak eme védőirata, mert augusztus hóban a pálosok vezetése alatt álló szatmári, szakolczai és később a pápai gymnasiu-