Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 60 — los módszerkönyv. Minden meg van ebben az egy természetrajzon kivül, a mit a Mária Terézia-féle Ratio Educationisban megtalálunk, de sok hiányzik ez utóbbiban, a miben az jeleskedik. Azért azt hiszszük, ha a pálosok kényszerűségből elfogadták is a Ratio tárgyfelosztását, módszerüket mindvégig megtartották. Tanításuk czélja és eredménye. Iskoláikban az oktatást úgy intézték, hogy az itélő képességet az emlékező tehetséggel már a gyenge kortól kezdve egyenlő gonddal fejlesztették és folytonosan tökélyetesítették. E végből oly embereket akartak nevelni minél nagyobb számban, a kik ne csak sokat tudjanak és emlékezetükben tartsanak, hanem a mit tudnak, azt okosan és a józan észnek megfelelően a közös haszonra tudják fordítani. Azért valamint az emlékező tehetségről a rendes iskolai olvasmányok által bőségesen gondoskodtak, ép úgy az itélő tehetséget, a gyakorlatok és mennyiségtani elméletek által élesztették és élesítették. Nagyon jól tudták, hogy az akadémiákon is sokan azért nem tudnak a számtanból előre haladni, mert annak alapjaiba gyermekkorukban nem vezették be őket : épen azért azt tartották, hogy az összeadást kivonást s a többi műveleteket elsajátítani sem okoz nagyobb nehézséget, mint a betűket szótagokká, a szótagokat szavakká, majd mondatokká fűzni s azokat helyesen kimondani, ha ez a dolog okos vezetés és hozzászoktatás által történik, S ezeket az elveket nemcsak Írásba foglalták, hanem cselekedeteikben is érvényesítették. Nem elégedtek meg azonban azzal, hogy tudós és gondolkodni tudó embereket neveljenek, hanem minden tanítványukat az egyház és a haza hű fiává akarták tenni s azt a szent szeretetet, a mely az ő keblükben mind a kettő iránt lobogott, tanítványaiknak szivében is átönteni óhajtották. Az a rend, a melynek tagjai közöl egyiknek sem volt szabad magát másnak, mint magyarnak nevezni, nem nevelhette növendékeit más nak, mint igazi magyaroknak. Azért nem kedvelték őket azok a vándorló tót diákok, a kik a mily rakonczátlanok voltak, ép annyira nem szerettek magyarul beszélni, a mit a pálosok egy művelt magyarban nagy hibának tekintettek s jóllehet e vándor Jankókat ritkán vették be, de ha bevették, a magyar nyelvnek nagyobb kedvelésére szorítotották őket. Epen ezen magyar érzésük volt II. József császár előtt is főhibájuk, s okozta el töröl tetésiiket ; mert azt hitte a császár, hogy nem viheti e renddel keresztül németesítő rendeleteit, ha meghagyja autonómiájukat; mert ha elfogadták volna is az erőszaknak engedve a német tanítási nyelvet, azért valójában csak magyarul oktattak volna.

1) Szini előadások és színdarabok. Mindegyik osztály tartozott évenkint egy szini előadást tartani. Az első és második osztály egy-egy vígjátékot magyarul, a harmadik két deklamációt adott elő latinul. Ezen kivül akár a prefektus, akár a rhetorika tanár a farsangi napokon egy vagy két vígjátékot adatott elő. A 1) A tanulók számáról a pálosok korszakában nem tudunk beszámolni, mert a Catalogus Discipulorum-ot. a melyet rendesen vezettek, nem találtuk meg. Annyit azonban a legutolsó évekből megtudtunk, hogy míg 1777-ben az l. oszt. 22, a II-ban 18, Ill-ban 39; addig az eltörlés évében 1786-ban az 1. 19, II. 8, III. 9-re olvadt le a tanulók száma. E végtelen nagy apadást a város lakóinak szűk anyagi helyzetén kivül a 1 [ József császár által behozott tandíj és német nyelv okozta.