Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 55 — han Eszterházy Ferencz gróftól Sarast, Csajágh, Ötvös, Czikiye és Ziel pusztáknak egy részét, 1736-ban Völcsei Völcsei Antaltól 1500 frtot 60 mise fejében. 1744-ben Acsády Ádámtól 4000 frtot, Dubniczai Istvántól és nővérétől 11000 frtot ; ugyanezen évben Vietoris Ilonától 6000 frtot hetenkint mondandó 3 misére ; 1770-ben Horváth Annától 500 frtot misékre. Derzsevics Marinkától és Erzsébettől, Eszterházy Ferencz gróftól, Szokolyi Rebekától, Horváth Annától és Zsuzsannától stb. pedig házakat; valamint 1711-ben Kalmár Évától egy boltot. Házépítés. A ház, a melyben az első pálosok laktak, a mint azt a pápai Eszterházy gróf családnak a kastélyában levő egykorú képen láthatjuk, nagyon kicsike emeletes ház volt. Ha reá alkalmazzuk a képen talált adatokat a mai benczés házra : akkor fönt volt két nagyobb és egy kisebb szoba, alul pedig egy nagyobb és két kisebb szoba, valamint a bejárás. Nyúlt-e befelé az udvarnak, nem valószinü ; mert ez a lakás annak az öt rendtársnak, a kiket először ide helyeztek, épen elég volt. Azonban 30—40 év múlva, a midőn a személyzet szaporodott, nagyon kicsiny lett. Azért 1696-ban kérik a ház tagjai a rend tanácsát, hogy ne rakjon annyi rendtagot Pápára, mert kényteleníttetnek 2—3-an egy szobában lakni, a mi azokra, a kik tanulnak, nagyon kellemetlen. Ehhez járult azon még kellemetlenebb körülmény, hogy a Csáky gróftól jó karban átadott ház teteje, minthogy jövödelmük csekélysége miatt nem javíthatták, romladozni kezdett. Már 1663-ban arról panaszkodnak, hogy esős időben nem lehet a szobákban megmaradni, mert mindenütt beesik ; s minthogy az alattvalók szegénysége miatt, a kik a folytonos háborúk következtében úgy is nagy szükséget szenvednek, megépíttetni nem lehet : kérik a definitoriumot, hogy más pénzből, — tán a Ylachovics alapítványból —, lehetne a házat és a templomot kijavíttatni s annak építését folytatni. A kérésnek annyi eredménye lett, hogy Nagy Imrének, a ház vikáriusának, meghagyják a szükséges javításoknak a kolostor jövödelmeiből való teljesítését, de pénzt egy dénárt sem adtak. így tehát ezután akkor javítgattak, sőt építettek is, ha a fölös jövödelem megengedte. Csak 1716-ban fordítanak egyszerre nagyobb összeget a házépítés folytatására, a midőu a pápai százmazású Csúzy Zsigmond 1200 frt örökségét, a mely Dezső Lászlónál volt kamatra e czélra felajánlotta. Ezen összegből és a mindig jobban és jobban jövödelmező birtokaikból kiépítik a kolostort a mai alakjára, a melyet azután 1732-ben mindenütt emeletesre emelnek. Az így elkészült épületben ezután a szükséges szolgaszemélyzeten kivül 10—15 rendtag kényelmesen elfért. Mindegyiknek volt külön szobája, sőt egyiknek másiknak kettő is. A templom, a melyet Csáky gróf az alapítás első esztendeiben emeltetett a Gyümölcsoltó Bold. Asszony tiszteletére, hasonló okokból mint a kolostor romladozni kezdett. Már 1663-ban attól tartottak, hogy az esőviz befolyása folytán megbomlado

7.ott boltozat egyszer csak a hivők nyakába szakad. A mi, hogy meg ne történjék, kijavították és toldozták-foldozták mindaddig, míg Acsády Ádám, veszprémi püspök, bőkezűsége folytán új templomhoz nem jutottak. Az uj tempóm, a melyet öt év alatt építettek, s a melynek Dubniczay István volt a ter-