Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 53 — ház a legkisebbek közé tartozott, mindig igen előkelő helynek tekintette ; mert legelőkelőbb és kiválóbb embereit küldte ide főnököknek. A már előbb említett Bolla Ágostonon kívül, a ki 1709—1711-ig a magyar tartomány ügyeit mint vikárius provinciális gubernáns vezette, Karlóczy Lajos és Jankovics Gellért volt provinciálisok, Csúzy Zsigmond rendi kormánytanácsos, Orosz Ferencz és Kollarits Joachim irók, több theologia és philosophiadoktor, viselték a pápai perjelséget, a kik míg igyekeztek alattvalóiknak valódi atyjai lenni, jó példaadásukkal őket a helyes uton megtartani s ha arról letértek, arra visszavezetni s a rendház vagyonát jó gazdálkodás által gyarapítani : addig féltékenyen őrizték a rendház jogait és kiváltságait, még a város földesura, az Eszterházy grófokkal szemben is. Egyedül egy felejtkezett meg állásának nemes kötelmeiről s verte 500—G00 frt adósságba a házat, a miért megfosztották hivatalától és 10 évre szavazati jogától, valamint minden évben januárban a kolostorból nem volt szabad kimozdulnia. A pálosok működésének eredménye. A miért Csáky a pálosokat Pápára hozta, hogy t. i. a katholicismust elterjeszszék : azt a legnagyobb hűséggel teljesítették. A rendes szerzetesi nappali és éjjeli imádságaik elvégzésén kivül huszonnégy éven át a plébánosi tisztet nemcsak a városban, hanem a vidéken is több faluban teljesítették. Templomukban magyar és német szónoklatokat tartottak, a melveken kezdetben csak kevesen, később mindig többen vettek részt nemcsak a katholikusok, hanem protestánsok is, a kiket nem késtek az egyháznak megnyerni. Olvasó társulatot létesítenek 1728-ban, magyart és németet, s védőjévé Acsády Ádámot, a veszprémi püspököt nyerik meg. A társulat igazgatója (rector) mindig a ház perjele ; vezetője a magyarnak a magyar, a németnek a német szónok. Mind a két társulatnak volt délelőtt is, délután is isteni tisztelete, a melyet a német kezdett és a magyar folytatott. A két társaság szent egyességben volt egymással 176-1-ig, a midőn versengés támadt köztük, a melyet a pálos generális ugy intézett el, hogy szigorúan meghagyta a magyar és a német szónokoknak, hogy a társulatban semmit se merjenek tenni a perjel beleegyezése nélkül. Ez a társulat nagyon áldásosán működött a kath. vallás terjesztése körül ; sokat a tagok imája és buzdítása nvert meg a kath. egyháznak. Ez a gyülekezet túlélte a pálosokat, mert még a benczék idejében is sokáig fenállott. Nagy fénynyel és buzgósággal tartják meg a körmeneteket, a melyek közöl az úrnapira, hogy nagyobb segédlettel tarthassák, még a szombathelyi dominikánusok közöl is meghívnak néhányat. Ezzel a plébános féltékenységét keltették fel, a ki az esztergomi püspökhelyettesnél kieszközölte (1720), hogy az urnapi körmenet nem a pálosok templomából, mint az ősidőktől fogva Pápán szokásban volt a pálosok nagy érdemeire való tekintetből, hanem a franciskánusokéból induljon ki. Ezen jogtalanság miatt a pálosok nem késtek tiltakozni protektoruknál, az esztergomi érseknél, a mire ősi jogaikba visszahelyeztettek. Ezen igazi vallási buzgóság annyira megkedveltette őket nemcsak a város lakóival, hanem még messze a jó hirüket halló emberekkel is, hogy rövid idő múlva már nem kell egyedül birto-