Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895
- 47 az ünnep esik a vakáczióra, akkor nem disputálnak ; ekkor szombaton előadás van, kivéve, lia bárom egymás után való héten volna így : akkor egy vitatkozás tartandó. Ha sok a tanítvány minden, ha kevés minden második hónapban legyen vitatkozás délelőtt is, délután is 2 óráig ; ha csak délután van 4—5 óra folyásig. Hárman délelőtt, hárman délután felelnek, de a ki délelőtt elsőnek felelt, az délután második lesz. Az első egy óráig, a másik kettő fél-fél óráig felel. Ilyen disputáknál a hány tanár van, annyi a védő ; mindegyik vitatkozó a saját ellenvető tanárának kérdéseire felel. A theologusokat csak harmadéves korukban bocsájtják a vitatkozásra, hacsak csekély számuk nem kívánja, hogy másodéves is vitatkozzék. A támadók elsejének a rend vagy idegen doktorok avagy lectorok közül kell lenni, a második szintén byter, a harmadik valamelyik negyedéves theologus. A plilosophiában a feh . kérdéseket egy, rendszerint a legjobb védi, kettő meg támadja. Ez utóbbiaknak segítenek akár a tanárok, akár a vendégtanárok. Nagyobb vitatkozások csak ritkábban vannak ; ilyenkor az egész anyagbői van a vitatkozás, azért erre mindig a legjobb tehetségűt választják. A conclusiokat a quaestiokkal együtt ki szokták nyomatni s valamelyik előkelő embernek ajánlani. 1) A nagyobb vitatkozásnál 50, a kisebbnél 20, a hónaposnál 12, a hetinél 6 conclusio van. A philosopliiai cursus végével az egész anyagból van vitatkozás, de csak a legjobbakat választja ki a vizsgáló-bizottság, a melynek tagjai a perjel, prefectus és a tanár. Ezek mellett van két Íródeák, a kiket a perjel nevez ki. Vizsgálatok. Minden év végén az egész évben végzett anyagból nyilvános vizsgálatot tartanak, mely alól senki sem menthető fel. A vizsgálók mindegyike külön jegyet ád, a melyeket a növendék erkölcsi viseletével együtt a provinciálisnak küldenek fel, a ki eldönti, váljon fellebb mehet-e a növendék vagy ismételni tartozik. A vizsgálatot, a melyen minden tanuló félóráig felel, Nagyboldogasszoy körül tartják. » Vakáczió. Valamint a szorgalomnak, úgy a pihenésnek is meg volt a maga ideje. A nagy vakáczió egy hónapnál rövidebb és két hónapnál hosszabb nem lehetett. A szünet a provinciák szokása szerint vagy junius vagy augusztus végén kezdődött, de julius vagy szept 7-ike előtt okvetetlen. Az iskola kezdete vagy szept. vagy nov. 7-én volt. Az évet iinnepies „Veni Sancte-vel kezdték és Te Deummal zárták, a melyet vagy valamelyik előljáró, perjel vagy alperjel, vagy valamelyik vidékbeli előkelőbb plébános tartott, Évközben karácsony vigiliájától újévig, farsang utolján quinquagesima (ötvened) vasárnaptól hamvazó szerdáig, virágvasárnaptól fehérvasárnapig, és pünkösd három napján volt vakáczió. Minden héten egy szünetnap volt ; hacsak nem esett két ünnep a hétre, de lia a két ünnep közül az egyik hétfőn, a másik szombaton volt, ekkor egy nap szünetet adhattak a hét közepén. Az iskolából való kizárás. Azon növendék, a ki engedetlenkedik a perjel*) 1663-ban a generálist választó káptalanon tartott philosophiai vitatkozást a nagy Zrinyi Miklósnak, a költőnek, ajánlották. Act. Paul. Tom. I.
