Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 43 — ki abból a szükségleteikről gondoskodott. Senki sem hordhatott selyem harisnyákat vagy zsebkendőket. A nőkkel való társalgást egyedül az elöljáró engedhette meg vagy megtilthatta. Stassevszky és Borkovics generálisok arra törekedtek, hogy tanulmányaikat a növendékek hazánkban is elvégezhessék. Ezért az előbbi néhányat a nagyszombati nemesi konviktusba küldött, a második pedig, a midőn hallotta, hogy Lippay György a világi papok számára Nagy-Szombatban szemináriumot állit, keresztül vitte az érseknél két pálos növendéknek a szemináriumba való bevételét, a kik a többiekkel egyforma ruhában jártak, az elöljáróknak mindenben engedelmeskedtek, az egyetemen végezték tanulmányaikat, de a szerzet fizetett értük. A szerzetesi öltöny letétele ellen a generális többször folyamodott, azonban nem nyerte meg ; jóllehet Rómában voltak vazulrendűek, a kik saját rendjük ruháját hordták a Görög Collegiumban és Propag. Fideiben. Ezek az intézkedések Ivankovics generálist még mind nem elégítették ki ; azért, hogy minél több növendéket lehessen a hazai egyetemen kiképezni, 1653ban a magyar provincia pénzén Nagv-Szombatban házat vett, a melyet „Pálos Szemináriumnak" nevezett, Vanoviczv János fősége alá helyezett s 10 növendéket küldött belé, a kik közöl 5 a philosophiát, 5 meg a theologiát tanulta a jezsuiták vezetése alatt lévő egyetemen. . Minthogy azonban a jezsuiták ezen egyetemeire való felvétel nagyon sok hercze-hurczával járt s azonkívül a pálos növendékek a jezsuiták iskoláiban sokszor nagy megaláztatásoknak voltak kitéve azért Kéry generális 1673-ban Nagv-Szombatban felállította az újonnan szerzett kolostorban az első pálos házi theologiai intézetet, a melybe Jambrelovics Lászlót, Széchenyi Pált és Bedich Antalt küldötte első tauárokul. S hogy a tudományokban való buzgóságot és előrehaladást jobban előmozdítsa, X. Kelemen pápától és I. Lipót királytól 1674-ben azon kiváltságot nyerte, a melynél fogva a generális a rend jelesebb tagjait a philosophiai vagy theologiai doktorsággal feldíszíthesse s a mely doktorátusi czim ép oly jogokkal járt, mint az, a melyet a nyilvános egyetemeken osztogattak. Meg kellett volna a legközelebbi káptalanban állapítani a theologiai doktorok számát, azonban csak halogatták, mignem végre 1757-ben, a midőn már nagyon sok doktor volt, abban állapodtak meg, hogy a magyar provinciában 18, a lengyelben 15, a svábban 6, az isztriaiban 6, a horvátban 13, az ausztriaiban 12 lehet a theologiai doktorok száma. A ki a philosophiát két évig, annak a philosophiai, a ki a theologiát 3 évig tanította jó eredménynyel, annak a theologia doktorságra volt jogigénye s ha a tartománya ajánlotta, a generális kinevezte. Némelykor olyant is ajánlottak, a ki nem volt tanár ; az ilyennek előbb vizsgálatot kellett egy bizottság előtt tennie, a melynek jó eredményétől függött a kinevezés. Sőt a kit Nagv-Szombatba tettek theologiatanárnak, hogy a jezsuiták egyetemével, a melyen doktorok tanítottak, a viszonyosság meg legyen, azonnal kinevezték theologiadoktornak. A doktorságra való hinevezés rendszerint a nagy-, l) Acta Paulinorum. Tom. I.