Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895
— 41 — provinciális visszavetette. Mert elismeri ugyan a provinciális levelében, hogy azon körülmény, hogy valaki zsidó szüléktől származik, senkit sem akadályoz az egyházi rendbe való lépésben : de tekintetbe véve azon körülményt, hogy származása miatt a rendtársak folytonos csipkelődéseinek lenne kitéve, a miből azután szomorúság, ellauyhulás, sőt a regulának megvetése s így örök kárhozata származnék ; továbbá tekintetbe véve a zsidó származású dominikánus Bucert, a ki a reformáció alkalmával az egyház ellen küzdött szóval és Írásban ; a jezsuita gráczi elöljárót, a ki csak szinlette a mcgtérőt, később elveszett az egyházra nézve ; a lengyel pálost, a ki uzsoráskodott ; a pozsonyi kanonokot, Fabrit, a ki börtönben végezte életét, mindezen zsidó származásút tekintetbe véve, a kik az egyháznak nem hasznára, hanem kárára váltak : Ödön frátert a provinciális a rendből elbocsátotta. A noviciátusban, a melynek a ház perjele volt az igazgatója, a vezetője pedig a novicius-mester, a ki mindig a ház suppriorja volt, a jeleltek megtanulták az imádkozást, a rend szabályait és szokásait ; szolgáltak és olvastak az ebédlőben, eljártak a kórusra s külön tanár vezetése alatt mindennap legalább egy egy óráig gyakorolták az egyházi éneket, a melyre a pálosok oly nagy súlyt fektettek, hogy a ki nem volt benne eléggé jártas, azt fel sem szenteltették. A noviciátus ideje alatt, a mely egy évig tartott, ismét háromszoros approbátiónak (vizsgálatnak) vetették alá a noviciust ; s ha azt tapasztalták, hogy megfelel a a kívánalmaknak, akkor, miután örökségéről érvényesen végrendelkezett ; ha meg volt a törvényes kora (17 év), beesküdtették. A noviciátus után két évi philosophiára 1) küldötték, a melynek elvégzése után vagy scholarum magisternek (gymnasiumi tanitó) ment Pápára vagy Újhelybe, vagy a theologia spekulativára, a mely 4 évig tartott. A theologia spekulativára csak a tehetségesebb növendékeket bocsájtották, míg a gyengébbek az úgynevezett morális (casuistika) theologiát végezték két év alatt. 2) A rendnek hosszú ideig nem volt rendszeres házi theologiai intézete hazánkban. 3) Azért azokat, a kiket a theologiából alaposabban akartak kiképezni, a római kolostorukba, ad Sanctum Stephanum Rotundum in monte Coelio, küldötték, a melyet V. Miklós pápa egyedül a magyar pálosok javára alapított 1454-ben. Azonban nemsokára hazánkban a török háborúk következtében sok kolostor elpusztult s a szerzetesek száma annyira megfogyott, hogy a pálosok Rómába, sem a konventbe, sem az iskolákra nem tudtak embereket küldeni, a kik pedig még ottan valának, azok is lassankint kihaltak. Azért XIII. Gergely pápa, a midőn a III. Gyula pápától alapított, de később elpusztult, Collegium Germanico-Hungaricumot visszaállította, a paulinusoknak római kolostorához tartozott javakat a nevezett Collegiumnak adta azon kikötéssel, hogy a magyar *) A philosophiára világiakat is vettek fel, a kik a rend növendékeivel együtt tanultak. 2) L. a Függeléket: Főiskolák. 3, Status et cursus studiorum domesticorum ect. Auetore G. Gindl. Kézirat.
