Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 32 — dályozhatja meg őket. Okt. 18-án megparancsolja az alapító okiratoknak 6 hét alatt való beterjesztését. Nov. 22-én a kolostorok elöljáróitól minden három hónapban a személyzetről relatiót kiván. 1796. jan. 10-étől kezdve a káptalanokon nem szabad új rendeleteket alkotni, a melyeket pedig eddig alkottak; azokat is a császár elé kell terjeszteni megerősítés végett, stb. Ezekre következett azután 1786. február hetedikén a császár következő rendelete : „Cum esset nobis relatum, quod disciplina Claustralis in Ordine Paulinorum per Hungáriám, eiusque Provincias penitus deflexerit ; visum est nobis, ut dictus Ordo generatim per nostras provincias cassetur, bona illius Fundo Religionis cédant, membra autem si sunt apta ad Scholas aut ad Curam animarum applicentur, sin vero non, tunc pensionentur. Viennae 7 Febr. 1786. Joseph us II. m. p. Carolus Pálífy Cornes m. p. Josephus Szegedi m. p. Közöltük e rendeletet, a mely a pálosokat hazánkban és társországaiban valakinek a följelentésére azon rendes frázissal, hogy azok a kolostori szabályzattól eltértek, jogtalanul eltörölte. Jogtalannak mondottuk, mert a pálos rend törvényesen beczikkelyezett rend volt s így annak eltörlésébe a magyar országgyűlésnek is joga lett volna beleszólni. A följelentő maga a generális, Ordódy Károly, volt, a ki a midőn a rendeletről értesült, a rend ügyét az országgyűléshez fellebbezte ; de meg sem hallgatták, hanem Veszprémbe utasították, a hol Casa nova apát czimét kapta és évdíjat húzott s 1791-ben eléggé elfeledetten halt meg. Nem így Gindl Gáspár, az utolsó magyar provinciális, a kihez az expálosok élte végéig gyermeki szeretettel ragaszkodtak ; czini nélkül is főnöküknek tekintették s dolgaikban hathatós pártfogását mindig kikértek, a mit tőlük sohasem tagadott meg. A februárban kelt eltörlő rendeletet csak márcz. 20-án olvasták fel a királyi megbízottak a 28 magyar kolostorban s irták össze a rend ingó és ingatlan birtokát, a melyeket a vallásalap javára foglaltak le. A 317 rendtag közöl az idősebbeket 192 frt nyomorúságos pánsióval nyugalmazták, a munkabírókat vagy a lelkészi vagy a tanári pályán alkalmazták ; míg a benemesküdteket a világnak bocsájtották. Gindl 1691-ben kérvényt nyújtott be a magyar országgyűléshez a pálosoknak hazánkban való visszaállítása végett ; de míg 1802-ben a benczéket, cistercitákat és premontreieket visszaállították, a pálosok oly hires s magyar származású rendje nem éledt fel többé hazánkban s már-már a feledékenység éje borítja nevüket, mert kihaló félben vannak már Orosz- és Lengyelországban is, a hol még néhány kolostorban napjainkig fenntartották magukat!

1) *) Szcitovszky János, bibornok és esztergomi érsek 1866-ban az esztergommegyei Szent-Keresztre, az úgynevezett Péli-földre, a kormány beleegyezésével Lengyelországból négy pálost telepített le azon szent czélból, hogy a pálos rendet ősi hazájába ismét meghonosítsa. A jövevények, a kik rövid egy év alatt megtanultak magyarul, s jámborságuk és buzgóságuk miatt közkedveltségnek örvendettek ép úgy a papság, mint a hivők körében, már arról álmadoztak, hogy majd nemsokára reájuk süt az ősi dicsőség napja a magyar szeretet és pártfogás által. De az álom csak álom volt ; mert Simor János prímás szükkeblüsége folytán vissza kellett menniük Krakkóba, a hol ma is álmodnak a pálosok felvirágozásaról. Álmodjatok ! Bárcsak álmotok mielőbb teljesülésbe menne !