Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

- 14 zásaik hajótörést szenvedtek.

1) A bajok éa botrányok a rend minden tartományában, napról-napra, annyira szaporodtak, hogy Y. Pál pápa Pázmány Péter, esztergomi érseket, az összes magyar egyház nagybuzgalmú reformátorát, nevezte ki 1619. ápr. 20-án a pálos rend apostoli vizitátorává s megbízta a rend reformálásával. Pázmányt sokkal inkább elfoglalták a birodalom s az összes magyar katholicismus életbe vágó ügyei, hogysem a pápai megbízásnak eleget tehetett volna ; s midőn minden oldalról, folyton érkeztek hozzá a rend ellen a panaszok, 1632ben, Rómában léte alkalmával azt ajánlotta a pápának, hogy a rendet törülje el, mert a reformationak még a reménye sincsen fenn, vagy pedig helyezze örökösen a dominikánusok felügyelete s vezetése alá.

1) A midőn már a pápa és a bibornokok mind Pázmány véleményét követték, az isteni gondviselés akaratából azt tanácsolta valaki, — tán Ingoli a Propaganda Fidei titkára, —- a pápának, hogy előbb még a reformálásnak minden módját meg kell próbálni s vizitátort kell a rend tartományaiba kinevezni. A választás a dalmát származású Tomkó János boszniai püspökre és Vazul bécsi kapucinus atyára esett, a kiket 1632. a legteljesebb hatalommal küldöttek ki a pálosok vizitácziójára, meghagyván nekik, hogy mindenről : személyekről, templomokról, a szerzetési életről stb. bő tapasztalatot gyűjtsenek s azt Írásban a Propaganda Fideinek adják be, hogy az a nyert adatok nyomán határozzon a rend reformáczióját illetőleg. Éppen ebben az időben választotta a rend Gruskovich Mártont generálisnak, a ki kérve kérte Pázmányt, hogy Őt neveztesse ki a rend vizitátorává, de mind hiába ! Tomkó püspök ezalatt a kapuczinus nélkül, a generalis kíséretében, megkezdette a visitatiót s hogy a tőle idegenkedő rendtagokat magának megnyerje, ki nem fogyott az ígéretekből, a melyből azután semmit sem nyertek meg. Visitatiójának eredményét olasz nyelven, 1634-ben, terjesztette be a Congregationak, a melynek indítványára a pápa Palotto bibornok elnöklete alatt a kapuczinus, karmelita, theatinus, cziszterczita szerzet tagjaiból és néhány világi papból a pálos rend reformálása végett bizottságot szervezett, a mely 1634-ben szent Ágoston napján kezdette meg működését és 1643. máj. 4-én, szent Monika napján, végezte azt be. Ezen idő alatt 1636-nan meghalt a rend généralisa, Gruskovich, a kinek helyébe a rend ügyeinek előmozdítása czéljából Rómában időző Stassewszky Miklóst nevezték ki vicarius generalis apostolicusnak, meghagyván neki a nagy káptalan összehívását, a mely az adott utasítások nyomán a szabályokat reformálja s azokat a régiekkel egybe vetve mielőbb Rómába küldje. Stassewszky megtett mindent, hogy a rend régi fényét visszanyerje. A reformáló bizottság óhajának megfelelőleg 1638-ban megtartotta a nagy káptalant ; s hogy a magyar pálosok tanultak legyenek és számban is szaporodjanak NagySzombatban a jezsuiták háza közelében növendékeinek számára szemináriumot akart alapítani, de, minthogy a nagyszombati városi tanács az egyháziaknak nem engedte meg a telekvásárlást, csak két növendéket küld a nemes ifjak konvikTragmen pauis. Viennae. 1663. 2) Acta PauliiítThim. Tom. I. 163S.