Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 4 — keleti lejtőivel egyszersmind partját is képezi ; határvonalul azon országút vehető, mely Székes-Fehérvár, Bodaik, Várpalota, Veszprém, Nagyvá­zsony és Tapolczáu át halad ; egy éjszaki lánczolcitot, mely ezen ország­úton tul terjed el és az elöbbenivel párhuzamosan halad. Az éjszak keleti részén a Bakonynak már nem vehető ki oly tisztán ezen két láncolat, hanem Palotánál a déli láncolat az éjszakival mintegy egyesül és a déli lánc folytatását szorosan véve csak a Székes-Fehérvár felé eső dombok képezik. Palotától éjszak-nyugatnak nsgvon szétterjed és ugy terjedelmét, mint magasságát illetőleg ezen részen éri el a legnagyobb kifejlődését. Győrfelé éjszak nyugati irányban hajolva három kis ágban képezi az u. n. Sz.-Mártoni dombokat. Mig az éjszak-keleti része a Bakonynak egészen ülledékes közetek­ből áll és szorosabban összefüggő vonulatokat képez, addig délnyugat­felé fiatalabb eruptiv közetek képviselői is mutatkoznak és egyes cso­portokra oszlik, melyek gyakran nagyon szabályos alakokat mutatnak. (Badacsony, Szigliget, Sz.-György, Csobáncz, Hegyesd, Haláp stb.) Idő folytán a Bakonyban számos belső zavargás történt, és igytöbb törési vonal különböztethető meg, melyek közül a legfontosabb az, mely Oskü vidékén, mint törési hasadék veszi kezdetét és délnyugati irányban Litéren, Szabadgyán, Faészen át Henyéig iialad'j Mivel Litér körül tű­nik elé legnagyobb mértékben, Böck J. „Literi hasadékának nevezi. 2) Bakonynak terjedelméhez képest kevés vize van. Jelenleg derekán egyetlen tavat vagy víztartót sem találni. Römer F. szerint régente szá­mos beltava lehetett a Bakonynak, a mennyiben a számos tág katlan­szerü mélyedéseket mind megannyi tófenéknek tekinti. 3) Nagyobb bőségü forrása csak némely helyen van, mint Csór, Inota, Palota, Oskü, Kadárta, Rátót, Nagy-Vázsony és Tapolczafő helységeknél. Különösen érdekes a Tapolczafőnél eredő Tapolcza. Ez ott a templom mögött néhány 100 m. terü­leten mészkőből számos erős forrásból fakad oly erővel, hogy néhány lépésnyíre a forrásterülettől már malmot hajt. S az év minden szakában egyenlő mennyiségű vizet szolgáltat ; télen pedig nem fagy be. A déli láncolat meg elég vizet szolgáltat, hol a tríaszi palás és márgás fekve­tek semmi kívánni valót sem hagynak e tekintetben, azonban az éjszaki láncolaton, hol a dolomit és mészkő uralkodnak, sokkal kedvezőtlenebbek a viszonyok. A hegység derekát környező mészkő-fensíkok helyenként Karsthoz ') Dunántulnak egyébb hegységeiben is számos ily törési vonal észlelhelő, mint azt Hantken H., Hofïman K., Szabó J , Bock J. kimutatták. így különösen a Mecsekre vonatkozólag Böck több. a Bakonyéval megegyező irányú törési vonalat mutatott ki ; plaz emiitett litéri hasadékkal megegyező irányú a Hetvénytől keletre eső délnyugatró éjszak-keletnek hafcwtó törési vonal. Magy. T. Akad. Term. Tud. oszt. X. 1880. J) A Bakony déli részének földtani viszonyai. Földtani Közlöny. II. k. 2. f, 33, 1. »I A Bakony. Römer F. Győr. 1860. 7. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents