Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 4 — keleti lejtőivel egyszersmind partját is képezi ; határvonalul azon országút vehető, mely Székes-Fehérvár, Bodaik, Várpalota, Veszprém, Nagyvázsony és Tapolczáu át halad ; egy éjszaki lánczolcitot, mely ezen országúton tul terjed el és az elöbbenivel párhuzamosan halad. Az éjszak keleti részén a Bakonynak már nem vehető ki oly tisztán ezen két láncolat, hanem Palotánál a déli láncolat az éjszakival mintegy egyesül és a déli lánc folytatását szorosan véve csak a Székes-Fehérvár felé eső dombok képezik. Palotától éjszak-nyugatnak nsgvon szétterjed és ugy terjedelmét, mint magasságát illetőleg ezen részen éri el a legnagyobb kifejlődését. Győrfelé éjszak nyugati irányban hajolva három kis ágban képezi az u. n. Sz.-Mártoni dombokat. Mig az éjszak-keleti része a Bakonynak egészen ülledékes közetekből áll és szorosabban összefüggő vonulatokat képez, addig délnyugatfelé fiatalabb eruptiv közetek képviselői is mutatkoznak és egyes csoportokra oszlik, melyek gyakran nagyon szabályos alakokat mutatnak. (Badacsony, Szigliget, Sz.-György, Csobáncz, Hegyesd, Haláp stb.) Idő folytán a Bakonyban számos belső zavargás történt, és igytöbb törési vonal különböztethető meg, melyek közül a legfontosabb az, mely Oskü vidékén, mint törési hasadék veszi kezdetét és délnyugati irányban Litéren, Szabadgyán, Faészen át Henyéig iialad'j Mivel Litér körül tűnik elé legnagyobb mértékben, Böck J. „Literi hasadékának nevezi.

2) Bakonynak terjedelméhez képest kevés vize van. Jelenleg derekán egyetlen tavat vagy víztartót sem találni. Römer F. szerint régente számos beltava lehetett a Bakonynak, a mennyiben a számos tág katlanszerü mélyedéseket mind megannyi tófenéknek tekinti.

3) Nagyobb bőségü forrása csak némely helyen van, mint Csór, Inota, Palota, Oskü, Kadárta, Rátót, Nagy-Vázsony és Tapolczafő helységeknél. Különösen érdekes a Tapolczafőnél eredő Tapolcza. Ez ott a templom mögött néhány 100 m. területen mészkőből számos erős forrásból fakad oly erővel, hogy néhány lépésnyíre a forrásterülettől már malmot hajt. S az év minden szakában egyenlő mennyiségű vizet szolgáltat ; télen pedig nem fagy be. A déli láncolat meg elég vizet szolgáltat, hol a tríaszi palás és márgás fekvetek semmi kívánni valót sem hagynak e tekintetben, azonban az éjszaki láncolaton, hol a dolomit és mészkő uralkodnak, sokkal kedvezőtlenebbek a viszonyok. A hegység derekát környező mészkő-fensíkok helyenként Karsthoz ') Dunántulnak egyébb hegységeiben is számos ily törési vonal észlelhelő, mint azt Hantken H., Hofïman K., Szabó J , Bock J. kimutatták. így különösen a Mecsekre vonatkozólag Böck több. a Bakonyéval megegyező irányú törési vonalat mutatott ki ; plaz emiitett litéri hasadékkal megegyező irányú a Hetvénytől keletre eső délnyugatró éjszak-keletnek hafcwtó törési vonal. Magy. T. Akad. Term. Tud. oszt. X. 1880. J) A Bakony déli részének földtani viszonyai. Földtani Közlöny. II. k. 2. f, 33, 1. »I A Bakony. Römer F. Győr. 1860. 7. 1.