Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 26 — Leginkább az éjszakkeleti részen van elterjedve. Kutinál több mint 14-5 km. hosszú és 3 -4 km, széles terüteten lép fel, a) mely Gutl), Tamási, Palota, Kikeritő, Tnota és Csór által van körülzárva. Nagy-Vázsonynál körül-belül 8 km. területen lép fel és Pula, Öcs, Petend és Mentshely községek altal van berekesztve. Az édesvizi mész ezen ket fő előjövetele többé-kevésbé el van zárva és a „Szigethegység" régibb mész hegyei közé van zárva, mint Stäche mondja; egy régi kimélyített és szélesített óriási hasadékban lépnek lépnek fel, mely a Vérteshegységtől a Balaton bazalt-területéig terjedő sziget egész mészhegyét körülbelül a felső és alsó Triász határán keresztül szeli. Csekélyebb kiterjedésben fellép még Kapolcson és Tihanyon, mely megjelenés még az előbbeui hasadékhoz tartozik, mig a kádártai előjövetel a literi hasadékhoz tartozik; itt az édezvízi mészkövek közvetlenül a Triász rétegeivel érintkeznek s igy települési viszonyuk meghatározására nem alkalmasak Ugyanez az eset van Sz.-Királyszabadgyán is. Ezen mészkő néha erősen kovás; sötét, veres vagy szürke szinü p. o. Palotától éjszakra és Kutitól délre található mészkőnél. Rendesen szilárd, olykor kavics tartalmú. Nagy-Vázsony, Vörös tó, Mentshely, Petend és Pula helységek közt gyakran bitumines és márgás természetű, néha valóságos kőmárga lép fel. Hogy édesvizi lerakodás, azt a fauna nagyon jól mutatja. Nagy-Vázsony és Öcs között található nevezetesebb kövületek, min

f, : Planorbis cfr. spírorbis Mül.. Phnorbis Sturii Euch, Planor. nitidiformis Gob., Planor. cfr. applauatus Thora. Succinia cfr. PfeiíFeri Rossm., Helix cfr. austriaca Mühl., Helix memoralis Helix Reinensis Goó., édesvizi és szárazföldi fauuára mutatnak. Továbbá említhetők még a Congeria b) sp., Unió atavus Part., Bysthinia tentacu iti Lin., Límneus cfr. acuarius Neum., Melanopsis impressa Kr., Melanops\s py^müoa Part, melyek az édesvizi mészkő és márga fölött lerakodott agyag

1, homok és kavics településében találhatók ; mi ezeknek a congeria emeletbe való tartozását mutatja. Habár az édesvizi mésznek, mely szerves zárványai miatt a congeria emeletbe sorozható, feküjét nem is ismerjük, de mindenütt agyag, homok, kavics fekszik rajta, azért az édesvizi mész a congeria képlet rendesen kifejlődött lerakodásának csak mint helybeli viszonyok okozta módosulatának tekinthető; mely viszonyok, mint ezt az illető lerakodások földtani állásából következtethetni, az édes vizi mészkő és márga elfoglalta területen a congeria emelat rétegei lerakodásának régibb idejében uralkodtak és hogy ezen viszonyok megsziiute után a congeria-emelet lerakodásait ismét rendesen képviselt alakjukban látjuk fellépni. a) Stäche. Jahrbuch d. k. k. geol. R. XII. Velif. 125. I. b) Tihany vidékén a nép kecskekörömnek nevezi ezen kövületek kopott alakját a nagy hasonlóság miatt.