Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

Balaton partjától éjszak-nyugatnak haladva mindig fiatalabbak, u. i. általában az éjszak nyugati oldalt Eocén, a délkeleti oldalt Triász lerakodások szegélyzik. A következő két systemánál (Miocén, Pliocen), melyeket Neogen név alatt is szoktak égybekapcsolni, nem tapasztalható ezen szabá'yszerüség, Lerakodásaik mind a nyugati, mind a keleti oldalon észlelhetők. 3Iioceii. Ezen systemát a Bakonyban két emelet t. i. a fiatalabb Mediterrán és a Szármád emelet képviseli, melyeknél jellemző, hogy a miocén tenger partját jelölik és mint partszegély lépnek fel a Bakony-Vértes hegységben. Éjszak-keleten Zsámbék, Torbágy, Páty, Pomáz, Promontor, Tétéuy környékén, a délnyugati részen podig Devecser, Tapolcza, Nagyvázsony vidékén lép fel. Kőzetei: korall-, lithothamnion-, Bryozoamész, márgarétegek, conglomerátok. a) Az alsó emelet (Mediternán II. lajtamész) a Bakony délnyugati részén lép fel uagy kiterjedésben ; és pedig Márkó, Herend, Város-Lőd, Ajka, Nyirad, Devecser, Nagy-Vázsouy, Tapolczat'ő környékén találjuk. Az első helyeken (Herend, Város-Lőd) gyakran mutatkozik conglomérât és kavics lerakodás alakjában ; több helyen kavicsos mészkőbe is át megy. (Széki puszta, Nyirad), vagy pedig tiszta lajtamész (Devecser, Nagy-Vázsony), va?y végre agyagos és homokos rétegekkel is mutatkozik (Kolontár). Tapolczánál triaszi dolomitra támaszkodik és cerithiummészre változik, mint Promontornál. A conglomérât és kavics lerakodás akkép vau elhelyezve, hogy fekiijét a uummulít-mészkő, fedüjét pedig a congeriai lerakodások képezik. Ezen település, a Mediteránra valló körületek (Pecten Milvinae, Anomia costata stb), melyeket a conglomerátban találtak, továbbá a lajtamésszel való összeköttetés és ennek átmenete a kavicsba, valószínűvé teszik, hogy ezen conglomérât és kavics az ifjabb Mediterránba való. A mészkő szürkés-fehér, fehér, néha quarcdarabokat és fehér csillámpala görcliileteket is tartalmaz, (Devecser) Lőrintétől délkeletre a Gyiirhegy közelében szép fehér lithothamnion-mész alakjában mutatkozik a lajtamész.. Kövületeket mindenütt bőven tartalmaz ; sok helyen a foraminiferák is lépuek fel; a conglomerátokban rendesen nagyon kopottak ugy, hogy kétség nem lehet, hogy a conglomerátbau másodlagos helyen vannak. Legnagyobb számbau a G-asteropodák találhatók, leggyakoriabbak a Pectenek és Ostreák. a) Nevezetesebb kövületek : a) Koch A. a Kőhegyen 5—6 fontos Usztrigákat talált ; Romer említi, hogy Dudár mellett 8 fontosat talált.