Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1893

— 31 — rajzi gyűjtemények és a vegytani szertár őre, tanította a vallástant az I. és IV., földrajzot az I. és II., természetrajzot a IV. osztályban h. 15 órán. Hannig Gyula, világi, tanította tornázásra mind a négy osztályt h. 6 órán. II. Ä tanítás terve. I. osztály. Osztályfőnök: Bakonyoári Ildefonz. Vallástan, hetenként 2 óra. A hit- és erkölcstan. Kézikönyv: Egri közép katekizmus. Tanár: Török V. Magyar nyelv, h. 6 óra. 1) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, magyar történeti monda, klasszikus mythus, néprajz köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás: az olvasmányok tartalmi megmagyarázása s ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése, könyvnélkül tanult versek szavalása. 2) Nyelvtan: Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése, A teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával; az élő képzők. 3) Kéthetenként egy írásbeli dolgozat. Kk. Ihász, Magyar nyelvtan és Tomor-Váradi, Magyar olvasókönyv I. r. T.: Bakony vári 1. Latin nyelv. h. 7 óra. Megfelelő olvasmányok alapján a név- és igeragozás lontosabb alakjainak begyakorlása. Az olvasmányokban előforduló szókincs elsajautása szóbeli fordítási gyakorlatokkal. Hetenként 1 óra írásbeli dolgozat. Kk. Bartal-Malmosi, Latin alaktau és gyakorlókönyv. T.: Bakony vári 1. Földrajz, h. 4 óra, Magyarország es azután Európa többi részei, főtekintettel a természeti viszonyokra. Kk. Bioz-ik-Paszlavszky, Földrajz 1. r. T.: Török V. Mathematika, h. 3 óra. A tizes számrendszer. A négy számolási müvelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. A métermérték és a hazai penzek ismertetése; időszámítás. Kk. Lutter, Közönséges számtan. T. : Pető M. Rajzoló geometria, h. 3 óra. Planiuietriai elemek: pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai, A legegyszerűbb sík-idomok, u. m. három-, négy- és sokszög és a kör alakítása és főtulajdonságai. Az idomok öss^eillósége, symmetriája, hasonlósága és területi meghatározása. A kerülék és néhány más görbe vonal. A geometriai ornameutális rajzolás elemei rendszeresen haladó táblarajzok után, előbb rajzeszközökkel, majd szabadkézzel. Kk. Laudau és Wohlrab, rajzoló geometria I. r. T.: Leudvai H.