Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 29 Reményteljes, vérszegény — hibás összetételek. A teljes, szegény alapozók olyan természetűek, hogy csak bizonyos ragos névvel szoktak előfordulni. Barátom reménnyel teljes; a magtár gabonával van teli. A teljes, telve van, teli — olyan tulajdonságú szó, hogy csak -val -vei ragos szóval együtt fordul elő. A szegény szó meg -ban, -ban ragos szóval együtt fordul elő Egyes szók tehát mintegy megkívánják, hogy ilyen v. olyan ragos szó forduljon elő velük együtt. A magyar szóknak azon sajátságát, hogy bizonyos viszonyragos szót vonzanak maguk mellé, szóvonzatnak nevezzük. Ha az ily bizonyos viszonyraggal ellátott szó mondatba kerül, bizonyos mondatrésszé lesz. A -val -vei ragos szó határozó lesz, ha mondatba kerül. A melyik szó tehát bizonyos raggal ellátott szót vonz maga mellé, az a szó bizonyos, a ragból meghatározható mondatrészt is vonz maga mellé. Hasonló tüneményt tapasztaltunk az átható igénél is. Azt az igét nevezzük átható igének, a mely mellett tárgyragos szó állhat; ezt most már ugy is mondhatjuk, azt az igét nevezzük átható igének, mely tárgyragos szót vonz maga mellé. A viszonyragos szót, a melyet egy másik szó vonz maga mellé, vonzott szónak, [rectum) nevezzük; azt a szót meg, a mely ezt a szót bizonj'os viszonyraggal maga mellé vonzza, vonzó szónak (regens) nevezzük. Mondjunk néhány példát erre a szóvonzatra! .... félek vkitől v. mitől; jártas vagyok vmiben; irigykedem vkire, gondoskodom vkiról v. vmiről stb. Szóvonzati csoportokat! Határozót vonzó igék, melléknevek (az ige melléknévi alakja). Folytatása az összetett mellékneveknek .... világoskék, haragosvörös, sötétkék, ritkaszép, (mind a két rész melléknév). Iker-összetételek: girbe-görbe, hóri-horgas, tarka-barka . . . . (Rokon jelentésű és egyszersmind rokon hangzású szavaknak egybeolvasztása). Összetett igék: bemegy, kijön; fölmegy, lejön; alámerül, elvisz, megizen, összejön, visszamegy, átad; bennlakik, fönnmarad, körülfolyik .... Ezen összetett igéknek a meghatározó szava (be, ki »...)