Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 20 — nak." Hogyan szólt a tengeri isten parancsa, beszéde? „hogy tárogatójával adjon jelt (Triton) a folyók és tengerek árjának." Itt szintén elmondjuk másnak a parancsát, beszédét; ez tehát szintén idézett mondat. Vizsgáljuk, van-e különbség, és mi különbség van a két idézett mondat közt. Az elsó idézett mondatok egészen olyanok, mint a minó mondatokat az istennő mondott. Nem változtattunk semmit se szavain, mondatain. Az istennő maga is azt mondta: Eredjetek stb. Az istennő beszédét tehát szószerint idéztük. A második idézett mondat, beszéd, már nem egészen olyan, mint a hog}

7an azt a tengeri isten mondotta. 0 ug}

Tanis ezt mondta Tritonnak: adj jelt tárogatóddal a folyók és tengerek árjának. Mi tehát nem idéztük szavait, beszédét szószerint, hanem csak a magvát, tartalmát. Ha én a könyvbeli leczkét szószerint mondom el, akkor a könyviró szavait szószerint idézem ; de ha nem mondom el minden szavát, hanem csak a leczke velejét, magvát, tartalmát, akkor már nem idézem a könyviró szavait szószerint. Van e szerint szószerint idézés, van tartalom szerint idézés. A szószerint idézést egyenes beszédnek (idézésnek) nevezem, (oratio recta). A „hogy adjon tárogatójával jelt a folyók és tengerek árjának" idézett mondat mellékmondat, íüggő mondat. (Készitsünk mondatokat, melyekben legyenek nem szószorint idézett mondatok! . . .) A nem szószerint való idézett mondat, mint tapasztalhattuk, valamely főmondatnak mellékmondata, függő mondata szokott lenni; ezért a nem szószerinti idézett mondatot, beszédet függő beszédnek nevezzük (oratio indirecta, v. obliqua). Az egyenes beszédet idézőjel közé szoktuk tenni, a függő beszédet nem. Azt a mondatot, melyhez az idézett mondat tartozik, idéző mondatnak v. vezér mondatnak nevezzük; állítmányát pedig vezérállítmánynak. Az első^dézett mondatnak vezérmondata: „Az istennő megindulván könyörgésökre, ily választ adott." Vezérállít-