Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 34 — számban, de mégis több alany van és mindegyik alanyhoz tartozik az állítmány, ezt ceak úgy tüntethetjük ki, hogy az állítmányt többes számba tesszük. Az alany többségét kétféleképpen jelenthetjük ki: 1. úgy, hogy az alany csak egy szó, de ez többes számban van ; 2. úgy, hogy két vagy több egyes számban álló alany van a mondatban. A liősölv. Perseus. (96. és 97. sz.) Az eddig elótorduló mondatainkon tapasztalhattuk, hogy az alany lehet akármilyen beszédrész; de leggyakrabban főnév —, melléknév —, számnév —, névmás-beszédrészek. Az ige főnévi alakja is lehet e szerint alany, (mert PZ is csak főnév.) Pl. Kötelességem volt öcsémre vigyázni. Az alany: vigyázni. Az ige melléknévi alakja is lehet alany. Pl. . . . Milyen esetben szokott állani az alany? Alanyesetben. Van egyes számú és többes számú alanyeset. Az egyes számú alanyesetnek semmiféle ragja sincsen: azaz, nincsen olyféle rag, a melyet a szóhoz hozzá kellene tennünk, hogy azon szónak egyes számú alanyesetét megkapjak. A szónak töve ezúttal egyes számú alanyesete azon szónak. Birtokos személyragok járulhatnak az egyes számú alanyesethez, (m, d, ja, je stb.) ez által még nem változik át a szó más esetté, nem lesz az alany más mondatrésszé. A többes számú alanyok & többes ragon végződnek: vagy birtokos személyragokon (-aim, -aid, -ai; -aink, -aitok, -aik ; v, -eim stb.) Nem mondjuk, hogy a melyik szó alanyesetben van, mindjárt alany-mondatrész. Az alanyesetben álló állítmány-kiegészítők, a melléknévi, számnévi jelzők is alanyesetben állanak, mégsem alany-mondatrészek. Alanyesetben álló állítmány-kíegészítő mikor szokott előfordulni? Van, vannak, lesz, marad állitmányok (és ezeknek személyragos alakjai) után. Egy egész mondat is lehet alany. Pl. . . . Az alanyképpen álló mondatot alanyi mellékmondatnak nevezzük. Az alâny megegyezik az állít ulánnyal személyben és számban,