Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 9 Ha azt mondjuk: „Zeus elhatározza", „Zeus elzárja", „Megerednek az egek csatornái" — akkor olyan eseményről szólunk, mely most, a jelen időben történik. Ha az állitmány most történő, a jelen időben történő eseményt jelent, azt szoktuk mondani, hogy az állitmány jelen időben van. „Elhatározza", „elzárja", „megerednek" állitmányok tehát a jelen időben vannak. Ha azt mondjuk: „Zeus majd elhatározza v. el fogja határozni", „Zeus majd elzárja v. el fogja zárni", „Majd megerednek az egek csatornái v. meg fognak eredni" — akkor olyan eseményről szólunk, mely eztán, a jövő időben fog megtörténni. Ha az állitmány még csak eztán, a jövő időben megtörténő eseményt jelent, azt szoktuk mondani, hogy az állitmány jövő időben van. A legutóbbi állitmányok, igék tehát a jövő időben vannak. Az állitmánynak, az igének van e szerint három ideje: jelen, mult és jövő ideje. (A tanár több igét elragoz jelen, mult és jövő időben. Utána a tanulók is. Alanyi és tárgyi személyragokkal ; cselekvő és szenvedő alakban. Ezután jön az inductio:) * A jelen időnek semmi ismertető jele sincsen. A jövő időt többféleképpen fejezhetjük ki. 1) A jelon idővel. Az ilyen jelen időt ez esetben jövőpótló jelennek mondjuk. 2) Jelen idővel és majd szócskával. 3) Az ige főnévi alakjával, mely változatlanul marad és a segitségül vett fogok igével, melyhez a különböző személyragok járulnak. Az ilyen segitségül vett igét segédigének mondjuk. (A mult időbbn levő igét tegyük a jelen időbe s megforditva). Hogyan lesz a jelen időben álló igéből mult időben álló ige? Ugy, hogy t vagy tt ragot teszünk az igetőhöz; majd kötőhangzóval, majd kötőhangzó nélkül. Ezt a tv.tt betűt időjelnek, még pedig a mult idő jelének mondjuk. A személyragok aztán ezen t v. tt. betűvel bővitett igerészhez járulnak. De mivel az igének ezen t v. tt-betüvel bővült része a ragozásnál változatlan marad, azért az igének ez a bővült része is tő. (Ismerünk már egy igetöt; hogyan találjuk 'meg? Pl. vár-ok: vár-t-am, ál, t stb. Az igető : vár). Az igetótól t be-