Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 45 — A többes számu dativusban a szó -is ragot kap, mely az előtte álló magánhangzóval egybeolvad (összevonás.) ; még pedig az előtte álló a-val is hosszú szótaggá. Rosa-is — rosis; incola-is = incolis. Az e (i) tehát és az -is datívusrag. Filio (dat.), íilius (nom.) rosis (dat.), rosa (nom.). A melyik szó az egyes számu nominativusban a betűn végződik, az az egyes szám dativusában aen, a többes szám dativusában -is szótagon végződik. Pl. Rosa, rosae, rosis ; Italia, Italiae, Italiis. A mely szó az egyes szám nominativusában us szótagon végződik, az az egyes szám dativusában -o betűn végződik. (A magyarban mind az egyes, mind a többes számban -nak, -nek ragot kap a részesülést stb. jelelő határozó.) (Begyakorlás. Összefoglalás : Az egyes és többes számu nominativusban a szók hogyan végződnek ? Hát az accusativusban, a dativusban ? A melyek az egyes szám nominativusában a -n, us -on végződnek, hogyan végződnek az egyes és többes dativusban ? Összevonás.) Keressük ki és irjuk le a latin olvasmányokban előforduló többi határozó mondatrészeket : In Europa, in terra, in Italia, in silva, ex familia, insidiis, invidia, iracundia. A magyar jelentésből következtetve egyes számúak: In Europa, in terra, in Italia, in silva, ex familia, invidia, iracundia. Többes számu : Insidiis. In Europa — helyhatározó (Hol ? kérdésre megfelelő) ; in terra — helyhatározó (Hol ? kérd.) ; in Italia — helyhatározó Hol? kérd.); in silva — helyhatározó (Hol? kérd.); ex familia —" eredethatározó ; invidia — eredethatározó, iracundia — eredethatározó. Insidiis — okhatározó. Van a szónak olyan alakja is, melyben mint hol? kér. désre megfelelő helyhatározó, mint ok- és eredethatározó szokott előfordulni, A szónak ezen alakját általában határozó