Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 22 — E táblázatot leirják a tanulók. Ezt követi a begyakorlás: elmondatja a tanár először egyesekkel, utóbb az egy padban ülőkkel, majd az egy padsorban ülőkkel, végre az egész osztállyal karban. (A karbanmondásnak nem tulajdonítok valami különös, a begyakorlást előmozdító erőt; jobban csak kedvhozó, szórakoztatva tanító eszköz az. Figyelmes osztálynál, a mely a hosszas inductio folyama alatt eléggé kifáradhatott, ajánlatosnak tartom. A padonkinti, padsoronkint való elmondatásnál természetesen több esik a begyakorlás hasznára. Itt a küzködő kedv is késztet a figyelemre, a mi már kész begyakorlás.) Az egyes számú alanyesetben álló szónak vagy semmi ragja sincs, vagy pedig birtokos személyragjai: -m, -d. -a, -e. -nk, stb. (I—

III.). A többes számú p.lanyesetben álló szónak vagy k ragja vagy pedig birtokos személyragjai vannak. (II—IV.) A többséget valójában csak a k és az -i rag teszi: azért e két ragot többes ragnak nevezzük. Szerencse — szó egyes számú alany eset s egyszersmind szótő. Lássuk el birtokos személyragokkal : szerencsém, -éd, -je stb. Atya — szó egyes számú alanyeset és szótő. Lássuk el birtokos személyraggal: atyám, -d, atyja stb. Ha a k többesragot tesszük a szóhoz, sokszor változik a szótöve; az -i többesrag és a birtokos személyragok felvételekor szintén megváltozik a szó töve, még pedig oly formán, mint a k többesrag felvételekor. A kötőhangzók ugyanazok, mint a k többesrag előtt. Mária Terézia s az ifjú Vukassovics (52. sz.) Valódi anyjok. Tudományos intézet. Katonai akadémia. Buzgó részvét. Érdemes tisztek. Kedves fiam. Tizenkét aranyat. Ötszáz forintnyi nyugdíj-pénzt. Huszonnégy aranyat. Sok katona. A jelzőknek némelyike melléknév beszédrész, másika számnév. A^jalsők a: melléknévi jelzők; az utóbbiak: számnévi jelzők.