Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

- 43 azokat szintén foglaljuk össze egy másik csoportba: Egyes számban állanak : Italia, terra, forma, Alba-Longa, planta, Proca; Dens, Amulius, flnvius; Latium, oppidum, Tiberis, Numitor. rex. Többes számban állanak : Plantae, olivae, castaneae, uvae, rosae, violae, ferae, incolae, populi, Latini. Az igy rendezett alanyokon azt tapasztalhatjuk, hog}' az egyes számban álló alanyok közt némelyek a betűn végződnek, mások meg -s v. -m betűn. Van olyan is, mely -r v. -./• betűn végződik. A többes számú alanyok közt meg : némelyek -ae -n, mások -i betűn végződnek. A szónak azon alakját, melyben mint alanyok fordulnak elő a mondatban — alan3

7alaknak, vag}

T atany esetnek (casus nominativus, rövidebben nominafinus) nevezzük.Van egyes és többes számú alanyeset. Vannak szók, melyek az egyes számú alanyesetben -s, -r -a betűn, v. -us, -um, -or szótagon végződnek. Vannak szók. melyek a többes számú alanyesetben -ae v. -i betűn végződnek. (Mondjatok egyes számú és többes számú alanyeseteket!) (Begyakorlás !) Keressük ki és irjuk le a latin olvasmányokban előforduló tárgy mondatrészeket. Terra-m, silva-s, Italia-m, Latiu-m, forma-m, Silva-m, Numitor-e-m, Amuliu-m, regnu-m, filiu-m,patria-m, Latino s, filio-s. A magyar jelentésökből tudhatjuk, hogy némelyek egyes számban vannak, mások pedig többes számban. Tegyük két csoportba őket. Egyik csoportba az egyes számban levőket, a másik csoportba a többes számban állókat. Egyes számban állanak: Terra-m, Italia-m, forma-m, silva-m ; patria-m ; Amuliu-m, filiu-m : Latiu-m, regnu-m ; Numitor-em. Többes számban állanak : silva-s ; Latino-s, filio-s. Azt tapasztaljuk ezen tár g / mondatrészeken, hogy az egyes számban m betűn végződnek, a többes számban pedig -s betűn. A szónak azon alakját, melyben mint tárgy fordul elő, tárgyalaknak vagy tárgyesetnek (casus accusativus, rövidebben : accusatif us) nevezzük.