Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

- 17 De már például Isten, angyal, Pál, fegyver, lányka főnevek olyant jelentenek, a ki vag}- a mi valóban létezik, nemcsak az én gondolatomban; ha gondolok rá, ha nem, mégis léteznek: nem máson, másban léteznek, hanem egymagukban. Az ilyen főnevet mely valódi létezéssel biró valakit vagy valamit jelent, összevont (konkrét) főnévnek nevezzük. Az összevont főnevek közt megint tehetünk valami különbséget. Ezek a főnevek pl. Isten, Pál csak egyet jelentenek, nem nevezünk ezen névvel egyúttal és eg}

7szerre mást is ; az ilyen összevont főneveket tulajdon főneveknek nevezzük. Ilyen tulajdon főnevek a vezeték- és keresztnevek, ország-, város-, falu-, puszta-, hegy-, folyónevek. Pl. Magyarország, Budapest, Pápa Tapolczalő, Hódoska (puszta). Ezeket a tulajdon főneveket, mindig nagy kezdő betűvel irjuk. Ezek a főnevek : angyal, ember, fegyver, lányka, több egyfajtáju személynek vagy tárgynak a nevök. Állhat előttem száz vagy ezer ember, mindegyikre ráillik ez az elnevezés: ember. Hasonlót mondhatunk az angyal, fegyver, lányka szóról is. Az ilyen összevont főneveket köz-főneveknek nevezzük. A köz-fónevek közt megint van olyan főnév, mely több egyes személyből vagy tárgyból álló csoportot jelent. Pl. nép több egyes emberből álló csoportot jelent Nyáj ; több egyes állatból való csoportot jelent. Ilyenek még: erdő, sereg, csorda, gulya stb. Az ilyen összevont, köz-főnevet gyűjtő-főnévnek nevezzük. Ha mondataink alanyait beszédrészi értékök szerint vizsgáljuk, azt vesszük észre, hogy legtöbbször főnév a mondat alanya. De tudunk olyan példát is, melyben névmás beszédrész az alany. Pl. „Te elmehetsz," „imádkozom," „nem léssz oly bánatos" stb. A jó is elromlik a rosszak közt. Az öt még nem tiz. Imádkozni és dolgozni minden embernek szent kötelessége. Az itt mást jelent, mint az ott. Az a mássalhangzón kezdődő szók előtt áll. A mellett irásközben kimaradt. Az és nem cserélendő fel a mert-tol. Az öröm után gyakran jaj következik. 2