Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

mányokat és megfordítva:) Itt is tapasztaltuk, hogy az igének végső része változott, az első része pedig változatlan maradt. A változatlan rész az ige töve, a változó rész pedig a rag. Az -nk, -tok, -tök, -tek, -nak, -nek, -k ragok; de mert személyre mutatnak, személyragoknak nevezzük. (Van-e itt is kötőhangzó?) (Metyek az eddig ismeretes személyragok ?) „Felmegyünk a hegyre" mondatban az alany: a könynyen odagondolható mi. Hány emberről van itt szó? Többről. A mi tehát több embert jelent ; ezt ugy is szoktuk mondani, hogy a mi többes számban van. De mert az -nk személyrag mi-re mutat, többes számban álló alanyra, az -nk is többes számú személyrag. Több embert jelent a ti alany is, ez is többes számban van: a -tok, -tök, -tek személyragok is, mert többes számban álló alanyra mutatnak, többes számú személyragok. Több embert jelent az ők alany is, ez is többes számban van. Többes számban vannak azok az alanyok is, melyeknek helyébe az ök-öt tehetjük : s e szerint a -nak, -nek, -k személyragok is többes számú személyragok, mert többes számban álló alanyokra mutatnak. (Melyek a többes számú személyragok?) (Begyakorlás.) Állítsuk össze az ismeretes személyragokat (táblán): Szem,('ly)'(i(jok. Egyes szám. Többes szám. -nk. -tok, -tök. -tek. Első személy: -k, -m. Második személy: -sz -l,(vagy semmi rag). Harmadik személy : -n, -ik.-k, -nak, -nek. -k. (vagy semmi rag). (Megkülönböztethetünk az állitmánynál (igénél): igetőt, személyragot, kötőhangzót: első, második és harmadik személyt.) Ezeket a személyragokat, mert az alanyra mutatnak,