Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 26 — Noé ós a szőlőtő. (1G. sz. olv.) „Oda lépett a sátán." A mondatrészeket összefűztük mondattá. Szakítsuk meg az összeköttetést, vegyük ki a mondatból az egyes mondatrészeket és irjuk le egymás mellé; vegyük el a mondatból először az állítmányt: lépett; azután az alanyt: a sátán; végre a határozót: oda; lépett | a sátán | oda. I Ha kivesszük a mondatrészeket a mondatból, nem nevezzük akkor már azokat mondatrészeknek. De ha vizsgáljuk ezeket a mondatból kivett mondatrészeket, azt vehetjük észre, hogy azért van azoknak értékük; hogy jelentenek valamit. Az ilyen magában álló, de valamit jelentő részeket szavaknak (vagy beszédrészeknek nevezzük.) Ha az ilyen szavakat mondattá füzzük, akkor is megmaradnak szavaknak, de értékük növekedik s akkor már mondatrészeknek nevezzük. A „lépett" tehát eg}

7magában tekintve — szó, ha pedig a mondatban való értékét tekintjük, akkor állítmánynak nevezzük. A „sátán" egymagában tekintve — szó, a mondatban való értékét tekintve pedig — alany. Az „oda" egymagában tekintve — szó ; a mondatban való értékét tekintve pedig — határozó. Mondjatok szavakat ezen olvasmányból, mondjatok magatoktól: asztal, pad, ül, áll, sétál, reggel, stb. Tegyetek néhány szót mondatrészekké ....) „Ültet", „távozott", „lépett", „szólott", „vitt", „leölte" — szavak mindannyian valami cselekvést jelentenek: erre a kérdésre felelnek meg: mit cselekszik? „Noé", „sátán", „ember" — szavak, személyt jelentenek ; „bárány", „oroszlán", „sertés", — élő állatokat, élő dolgokat, jelentenek ; „szőlőtőke", „föld", pohár"' — élettelen tárgyakat, élettelen dolgokat jelentenek ; „szelídség", „vadság" •— szavak olyant jelentenek, melyet egy másik tárgytól elválasztani nem lehet, mindig egy másik tárgyra szorul, hogy létezhessék. Ezek a szók rokontermészetüek, mert mindannyian olyant jelentenek, amit igy kérdezünk: kicsoda, micsoda? „Kedves", „kellemes", „szelid", „barátságos", — szók valaminek a tulajdonságát, milj'enségét jelentik: nem azt mondják meg, hogy „mi?", micsoda valamely dolog, hanem, hogy