Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 43 — = hosszú e.) Pl. Praedicatio, praefectus, praeparandia, plantae. De ha némelykor mind a két betűt külön kell hangoztatnunk, az e fölött két pont van. Pl. aër. Az au-t mint a magyar «M-t. Pl. Augusztus, Aurum, laurus. A b-t mint a magyar b-t. Pl. bibo, ambo. A c-t majd úgy ejtjük ki mint a magyar c-t, majd úgy mint a magyar k-t. C-nek ejtjük ki, ha utána ezen magánhangzók következnek: e, i, y, ae, oe, eu; máskor mindig úgy hangzik, mint a magyar k. Pl. cithera, cy^mba, processio, Caesar, Procae, coelum, ceu; kalendarium, columba, curator, causa, lacus, locuples, lac, die, fac, duc, accusare, succedo. A ch-t úgy ejtjük mint a magyar A-t. Pl. chorus, inchoare. A d-t úgy mint a magyar d-t. Pl. Datum, doctor, dictare. Az e-t c-nek, az c/-t c/-nek, az eu1 c^-nak. Pl. December, Semptember ; rei, materiei, diei ; reus, Europa. Az f-t f-nek ejtjük. Pl. Figura, forma. A g-t g-nek. Pl. Hungaria grata. A gn-t kétféleképen is ejtjük, Igy is mint a magyar gu-t: úgy is mint a magyar gr-1; az utóbbi módon akkor ejtjük, ha a gu után még egy magánhangzó következik. Pl. Augusztus, gubernare, figura ; unguentum. lingua. De a következő szavakban még ezen esetben sem ejtjük g v-nek : arguo, exiguus. A h-t úgy ejtjük ki mint a magyarban, Pl. Hora, honor, veho, traho. Az i-t úgy is ejtjük mint a magyar i-t, meg úgy is mint a magyar j-t ; de j-nek csak a szó belsejében két magánhangzó közt s a szó elején magánhangzó előtt hangzik. Pl. Italia viri. incolunt: Maius, peior, iustus, iuratus. A I: — A-nak hangzik. Kevés latin szóban van ilyen betü. Pl. Kaeso, Kalendae. Az /, )>i, I), o — úgy hangzik mint a magyarban. Az oe pedig úgy, mint a magyar é. De ha mind a két hangzót ki kell ejtenünk, akkor az e betűre két pontot teszünk. Pl. columna, coepi, coërces, poöta.