Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 28 — más szót helyettesítenek a mondatban. Ezen szófajt — névmásnak nevezzük. Az 5.) csoportba azon szavak tartoznak, melyek számot, mennyiséget jelentenek. Megfelelnek ezen kérdésre: hány, menyn}'i; hányadik, hányszor, hányankint. Ezen szófajt — számneveknek nevezzük. A G.) csoportba azon szavak tartoznak, melyek, valamely állítást, cselekvést, történést, szenvedést közelebbről meghatároznak. Többnyire ezen kérdésekre szoktak megfelelni: hol, hova, honnan, meddig, merre, mikor, mióta? stb. Ezen szófajt — határozószónak nevezzük. A 7.) csoportba azok a szavak tartoznak, melyek egy másik szóval együtt fordulnak elő — mindig nevük után —• és nevükkel együtt valamely állítást, cselekvést, történést, szenvedést közelebbről meghatároznak s rendesen azon kérdésekre szoktak megfelelni, mint a határozószó. Ezen szófajt — névutónak nevezzük. A 8.) csoportba azon szók tartoznak, melyek egy másik szóval együtt szoktak előfordulni és pedig nevük előtt állanak. Ezen szócsoportban mindössze csak három szó van : u. m. a, az, egy; az a meg az jobban meghatározzák a nevet, metynek előtte állanak, az egy pedig határozatlanabbá teszi azt. Ezen szófajt névelőnek nevezzük. Az a meg az határozott névelő, az egy pedig határozatlan névelő. A 9.) csoportba azon szók tartoznak, melyeknek más czéljuk és jelentésük nincs, minthogy két vagy több mondatot, két vag}^ több mondatrészt összekapcsoljanak. Ezen szófajt — kötőszónak nevezzük. A 10.) csoportba azon szók tartoznak, melyeket felindult állapotban, örömben, fájdalomban mintegy önkénytelenül szoktunk használni. Ezen szófajt — indulatszónak nevezzük. A szófajokat még beszédrészeknek is szoktuk nevezni. (Hány szófaj van? Hány beszédrész? Hány mondatrész. A mondatrész beszédrész is, meg szó is egyszersmind? Minden mondatrész valamilyen szóf'aj tehát? A beszédrész egyúttal mondatrész is? Mondatni igéket, főneveket stb.