Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 16 — Az ilyen, egyes vidékeken szokásos beszédmódot, nyelvhasználatot — nyelvjárásnak (dialektusnak) nevezzük. Mit értünk dialektus alatt? Minden ember szereti a maga nyelvét s erősen ragaszkodik is ahhoz; mert érzi, hogy a melyik napon megtiltanák neki a nemzeti nyelvén való beszédet, azon napon kezdődnék nemzetének végpusztulása. Ha valamely nemzetet el akarnak nyomni vagy pusztítani, először nyelvét iparkodnak eltörülni. Mi örülünk, hogy magyarok vagyunk ; szeressük is a szép magyar nyelvet; szabályait tanuljuk szorgalmasan és alkalmazzuk beszédünkben ugy mint Írásunkban! Ismétlő kérdések .... „A baraczk" czimü olvasmányt elmondja a tanár. A nyelv, mint már tudjátok, azon eszköz, melyiyel gondolatainkat, érzelmeinket, szándékunkat kifejezzük. Most, hogj

7 ezen tanulságos olvasmányt elmondtam előttetek, több gondolatot fejeztem ki. Beszédem közben egyszer leszállottam a hanggal, másszor felszállottam; majd meg egy kis szünetet tartottam s aztán beszéltem tovább. A mint egy gondolatot befejeztem, leszálltam a hanggal. Beszédem ez által meg-megszakadt, a mint egy-egy gondolat bevégződött — s megindult, a mint más gondolat kezdődött. Beszédem azon részét, melyben valamely gondolatot értelmesen kifejeztem — mondatnak nevezzük. Ha valamely gondolatnak még nincs értelme — akkor még nincs mondat; de mihelyt a gondolatnak megvan az értelme, megvan a mondat is. A mondat tehát nem egyéb, mint a beszéd azon része, mely valamely értelmes gondolatot fejez ki. Előadhatok valamely gondolatot élőszóval vagy Írásban (könyvben). Tehát nemcsak a lüllel hallható beszédben, hanem az írásban kifejezett értelmes gondolatot is mondatnak nevezzük. Mi a mondat? .... „A baraczk" czimü olvasmányban is vau több értelmes gondolat, tehát van több mondat is. Pl. „Észrevette az apa;" „figyelmeztette liât;" „ne tartson tőle, édesapám;" „én ugyan pem fogom követni rossz példájukat stb,