Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889
_ 14 — a császár nyilvános helyen megjelent, kisérték. Az ily javak élethosszantig adattak azon nemeseknek, kik valamely tartományban a császári s községi földek müvelésére felügj'eltek, más hivataloknál hozzá volt kötve a hivatalhoz. A nemesek családi javait az azokra lekötött szolgákkal együtt örökölték a fiuk s tetszés szerint eladhatták vagy feloszthatták tekintet nélkül az elsőszülöttségi jogra. Ez intézkedés felaprózta az egyesek javait, mig a császártól függők osztatlanul és túlsúlyban maradtak. A nemesi javak adómentesek voltak. A községek léginkáb eg} Tes törzsek bizonyos területen való letelepedéséből származtak, s habár a tulajdonjog az egész törzset, mint ilyent illette, mégis minden egyes részére bizonyos földmennyiség volt kijelölve, melyet másra is ruházhatott. A községben semmiféle idegen nem szerezhetett földbirtokot, s ha valaki máshová költözött, elvesztette földrészét. A szegény ifjúnak, ha megnősült, egy darab földet adtak, hogy családját eltarthassa. Minden kerületben jókora kiterjedésű s közösen müveit földet tartottak föl, melynek jövedelméből a császárt illető adót fizették, miért is harczföldnek nevezték. Az újonnan megbódított terület egy része a meghódítóké maradt, a többit pedig felosztották a korona s a nemesek között, de a legyőzöttek munkálták. A kereskedők s művészek, a mennyiben árukban s művészi munkákban adózniok kellett, a köznépi osztályhoz tartoztak ; de a mennyiben nem művelték a földet s gazdagságukkal némi jogokra is tehettek szert, közeledtek a nemesi rendhez. A templom részére kijelölt földet szintén a köznép művelte császári felügyelők alatt, jövedelmét pedig templomok, bálványok készítésére, papok fizetésére s az áldozati költségek fedezésére fordították. Erkölcsök. A mexicóiak szép, olajszinü, ritka szakállú, tömött, sima hajú, egészséges, hosszuéletü, komoly, higgadt emberek voltak; nyiretlen hajokba tollakat, aranyat, drágaköveket tűztek, sőt ezeket orruk, füleik s kézcsuklyóikon is szokták viselni, otthon azonban diszítetlenül jártak. Társadalmi s családi viszonyaik a spanyol irók szerint igen egyszerűek s tisztességesek voltak. A nép monogamiában élt, csak a gazdagok s főbbek tartottak több feleséget. A vad vagy félig