Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— levetették. a földnek istene a legmélyebb üregekben tartózkodott. A háború s védelem istene Huitzilopochtli volt s két testvére, kik alatta állottak, ezeknek emberáldozatokat matattak be, sokszor 30—40 ezret is; háborút csak azért viseltek, hogy nekik embert áldozhassanak, mert a foglyokat rendesen fel szokták áldozni, de ha esetleg nem voltak, feláldozták saját rabszolgáikat is, csakhogy gyön}

7örködhessenek embertársaik vérének folyásában, a szerencsétlenek koponyáit pedig a templom falaira aggatták föl. Kormányforma. A mexicóiak kormányformája hasonlított az európai hübérrendszerhez. A papság nem képezett külön rendet, a nemzet négy osztályból állott: a hódítók vagyis nemesek, közülök választották a királyt a főnökök; a leigázott népek, kik gyarmatosok s parasztok lettek: e kettő között állottak a kézművesek s kereskedők ; végre a rabszolgák, kiknek száma igen nagy volt. Azonban ezen kasztok koránsem voltak anynyira elkülönítve, mint azt más ókori népeknél találjuk, mert a nemesség közé rabszolgán kivül bárki beléphetett kitűnő harczi érdemek által. Volt ezeken kivül lovagi rendjök is: senki sem viselhetett bizonyos öltözeteket és ékszereket, hacsak előirott módon érdemeket nem szerzett arra, tehát az érdem határozta s adta meg a tiszteletet. Harczosaiknál lovagi eszméket is találunk pl. midőn az aztekek harczban voltak a tlaskalokkal, megszorult ellenfeleiknek kakao-babot, gyapotot, sót küldtek anélkül azonban, hogy e miatt kevésbbé keseredetten harczoltak volna ellenök. A birodalom három szövetkezett államból állott t. i. a mcxicói, tezcucói és tacubaiból, melyek mindegyikének külön királya, örökösödési joga s nemessége volt. Nagyobb háborúk alkalmával a szövetséges felek segítették egymást, a midőn a fővezér a mexicói császár volt; ha a két államban a király meghalt, ez iktatta be az uj királyokat, ha pedig ez halt meg, megerősítéséhez a két király jóváhag3'ását kellett kikérni. Államát mindenik teljesen függetlenül kormányozta, a közösen meghódított tartományokat felosztották. A koronát csak férfiak örökölhetek, de nem születés, hanem képesség, vitézség szerint választották. Mielőtt a trónörökös elfoglalta trónját, hosszú