Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1888

— 7 -vezzen ínég ujakat is. A tárgyakat, melyek (alkalmasan) keze ügyébe esnek, rakja egy azon helyre, neveztesse meg s igy fejlessze a gyermek emlékezetét. Mondjon a gyermek előtt apróbb, tanulságos mondásokat, az iczi-piczi, de erkölcsi tartalmú versecskéket mondassa el vele is. Énekeljen az anya gyermeke előtt könnyebb, vallásos tartalmú dalocskákat, a gyermek magától meg fogja kísérteni, tegye addig, mig a gyermek észrevétlenül meglehetősen fogja énekelni. A világosságot, sötétséget már ismeri a gyermek, — de ezt ne arra használja az anya, még kevésbbé engedje meg másnak, hogy a sötéttel ijesztgesse, büntetésül sötét szobába zárja. Szó se legyen rémes, kisértetes dajka mesékről. Szoktassa a gyermeket, hogy sötétben éppen ügy félelem nélkül legyen, mint nappal, s ha már tudja a világosság okát, lesz is. Nyugodtak lesznek álmai, semmi sem zavarja képzelmét, sem éjjel, sem nappal. A gyermek ne lásson tétlenséget, maga se legyen tétlen; foglalkozzék mindig — e korban játékaival, melyeknek nagy részét a szabadban való játékok képezzék. Tanítsuk meg a különböző házi eszközök nevére, használatára. Ismerje meg a házi személyzetet. Tanulja meg szülőit tisztelni, a cselédség egyes tagjainak szerepét megkülönböztetni, s a cselédségben ne csak vak eszközt, hanem embertársát látni, ki a sors kedvezőtlen voltából kénytelen másnak szolgálni, hol ugyancsak rászolgál bérére. Mikor a gyermek ezek után, vagy között, mindennek okát fürkészi, el ne mulassza a szülő az érdeklődést kielégíteni, esetleg helyes útra terelni. Ez utóbbit soha se tegye elhallgattatással. Feleljen kérdésére, ha helyes; terelje más felé, ha nem felelhetne rá. Tréfás elmésségek, könnyebb feladványok feladása jó szolgálatot tesz e czélra. A szeretet találékony. Minden anya megteheti ezt gyermeke érdekében s akkor nem viszi üres fejjel g3*ermekét tanítójához, hogy ott tanuljon meg 100—120-ad magával minden jót, holott oda haza egyedül, vagy néhányad ma-