Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1888
- 22 Ne tegye a szülő még akkor se>.ba családjában valamely pálya szinte öröklő. Ne kényszerítse rá gyermekét kedve ellenére s jövőjének hozza áldozatul saját hajlamait. A gyermek hajlamai azonban sokszor csupán pillanatnyi, külső, kedvező behatás eredménye. Nem is fog erre alapítani a szülő, ha lehetőleg kiismeite fiát s nem csak rózsáit ismertette meg az útnak, melyre a fiú hajlama vezet, hanem töviseit is. Ne a szülő válasszon tehát egyedül, hanem inkábba pálya válassza a fiút, kit szülője szinte észrevétlenül vezessen aztán a pályára, melyet megfigyelése után alkalmasnak talált. Ha nem helyes rátukmálni a pályát, talán még veszélyesebb balgaság egyedül a fiúra hagyni a választást. . (. A pályaválasztó gyermek-ifjúnak nincs meg azon higgadt belátása, mellyel erejét a pálya kötelességeinek nehézségeivel szemben felbecsülhetné. Sőt a pályák sokféleségét sem .ismerheti, a legalkalmasabbat nem választhatja. A szülőknek kell utat mutatni, a különböző állások kötelességével gyermekét megismertetni, hogy ne csak a kápráztató fényességet, hanem árnyékát is felfoghassa. A gyermek-ifjú még könnyen határoz külsőségek után, mindennek látszatát látja, lén} regét alig ismeri. Ha ily fényes látszat kápráztatja el szemeit, semmiMtí-e meg a szülő .a káprázatot, a helyzet alapos feltárásával vegye le fia szeméről a hályogot. A gyermeke javáéi t buzgó szülő táradozása nem veszhet kárba. A mily természetes, hogy a pályát szülő és fia együtt, közös akarattal válassza, éppen oly nehéz meghatározni az időt, melyben történnie kell. Erre nézve főképpen a fiú egyéniségét, a szülők vagyoni állapotát, a társadalom erőszükségletét szem előtt kell tartani. Egyébként sem korán, sem későn. Sok baj háramlik a gyermekre, ha szülei oly korban választanak számárlt pályát, melyben még nem történhetik képessé-