Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1887

— 4 — szemlélik annak visszatükrözését : ugy egy Mindenható helyett annyi istent képzeljenek, a hány különféle nyil­vánulását tapasztalják azon egy isteni hatalomnak. Csak a zsidó nép tartá fenn Isten különös pártfogá­sával az egy Mindenhatóban való hitet; de csak a ke­reszténységnek adatott meg az, hogy az egy lényegü és három személyü Istent Jézns Krisztus által tökéletesen megismerhesse. Az emberiség többi része azonban a végtelen töké­letességű, mindenütt jelenlevő és mindenható egy Isten hetyett az ugyan mindent betöltő, de ezer meg ezer sze­mélyre oszlott és a fatum, idő és tér által korlátolt és ezernyi gyarlósággal szaturált, sokszor csak természeti tüneményekkel, puszta fogalmakkal, sőt a teremtmények­kel azonos isteneket gondolta ki és imádta. így volt ez a rómaiaknál is. Volt ott külön istene égnek, földnek, földalattnak, fűnek, fának; isten volt úgy­szólván minden természeti tünemény is; sőt még az em­bereket is istenítették és pedig némelyeket nemcsak holtuk után, hanem már élőtökben is '). Ezen istenek a rómait bölcsőjétől kezdve figyelem­mel és segítségökkel kisérik, annak minden életviszonyára befolynak; ezért az szent félelemmel viseltetett istenei irányában, mindent istenei nevében kezdett és végzett ezen régi elv szerint: „A love principium, in love finis"; evés-ivás, munkálkodás közben is mindig megemlékezett róluk a nekik bemutatott étel-, ital- és illatszeráldozatok­kal. Születése után tiz napra Juno Lucina templomában iratja be magát; a toga virilis felvételekor a Capitoliu­mon mutat be áldozatot s Juventus templomában ira tik be az ifjak könyvébe; házasodáskor az isteneknek ál­dozatot mutat be; az istenek jelölik ki valamely hi­vatalra; ha meghal, Venus Libitina templomában irják ') Plinius, H. N. II. 7. „Maior caelitum populus etiarn quam homi­num —, cum singuli quoque ex semetipsis totidem deos faciant, Junones Greniosqjje adaptando sibi."

Next

/
Thumbnails
Contents