Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1887

— 10 — család istenségei folyton, jelen vannak, azért minden gonoszságnak, minden tisztátalanságnak meg kell szűnnie a tűzhely körül. Ha uj háziasszony jô a házba, ezen tűzhelyhez jö legelőször s gabona- és bor-áldozatot mutat be uj családja isteneinek. A szolgát vagy a páter védnökségét kérő clienst is a tűzhelynél fogadták a család tagjává; sőt még az idegenek és a vendégek is a tűzhelynek köszönhették a szives fogadtatást és bántatlanságukat. A tűzhely lángjánál imádkozott az egész család és ott mutatta be a páter a család nevében az áldozatokat. Ha a tűz kialudt, az istenség minden viszonya megszűnt a családdal s igy a jogok is, melyek ezen viszonynak kifotyásai valának. b) A páter életének főfeladatául tekintette, hogy a családi papság fentartassék. Ezért a nőtlenség a rómaiaknál istentelenségnek tekintetett s azt az évszázados szokás, majd a Lex Appia és Julia is szigorúan megtiltották ; míg a szegén}

Tsorsu, de nagycsaládu családapáknak az állam részéről segélyt biztosítottak s azt is megengedték) hogy a magtalan feleségeket elküldvén, másokat vegyenek nőül. A páter ugyanis, ki nem hagy maga után figyermeket, a család leendő papját, Lucián szavai szerint, maga sem nyer áldozatokat s örökös éhségnek van kitéve. Ha tehát egyátalán nem születnék figyermeke, akkor adoptálni kell, csakhogy a családi papság és istentisztelet fentartassék : ha pedig több gyermek is van, akkor a családi papság s annak minden kiváltsága az elsőszülöttet illeti meg s ennek kora halála után, véleményem szerint, a következő fiút. A kire már átszállott a családi papság, azt a többi testvérei, szolgái, cliensei is páternek szólítják; az családjának minden ifjabb egyenes és oldalágával szemben a szokás és vallás értelmében fönhatóságot gyakorol, ezeknek ő birájok, papjok, kormányzójok lesz, vallási és politikai ügyekben képviselőjök, oltalmazójok ; a családhoz tartozó többi tagok pedig kötelesek a páter ünnepélyes áldozatán megjelenni, a közös elődöt és isteneket tisz-