Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1886

— 21 -A legalacsonyabb sorsnak városon kiviili kutakba, árkokba temettettek. Pnticulae-nak nevezték e helyet. „Extra oppida a puteis Puticolae, quod ibi in puteis obruebantur homines. Nisi potins, ut Aelius seribit Puticulae, quod putescebant ibi cadavera proieeta; qui locus publicus ultra Exquilias." Varró (L. L. IV.) Ha a temetkezés helyéül választott föld országút mellett feküdt, ez esetben a földnek az országútra 2

9) dülő részébe történt az eltemetés. Alkalom nyújtatott ez által az arra elvonulóknak a sokszor érdekes és tanulságos sírfeliratok megtekintésére. Figyelmeztetést is találtak egyszersmind ezekben a halálra és felszólítást, hogy a meghaltak lelkéért imádkozzanak. „Monumenta ideo secundum viam, quo praetereuntes admoneant, et se fuisse et illos esse mortales". Varró (L. L. V. 6.) V. ö. Martialis (VI. 28. 4.) Nem igen szoktak a síremlékekről elmaradni e feliratok : ASPICE. VIATOR. vagy CAVE. VIATOR. A városba temetés tilalmának szigorúságát mutatja a kivétel is, melynek ritka esetekben helye volt. E kivételes kedvezményben részesültek tehát a városba temettettek, kik a haza jólétének előmozdítása tekintetében különös tiszteletet parancsoló érdemekkel ékeskedtek, vagy a vitézségnek dicső példáját nyújtották. „Quid—" úgymond Cicero (Leg. II, 28.) — „qui post XII. in urbe sepulti sunt clari viri? M. credo, Tite, fuisse aut eos, quibus hoc ante legem virtutis causa tributum est, ut Publicolae, ut Tuberto, quod eorum posteri tenuerunt; aut eos, si qui hoc, ut C. Fabricius, virtutis causa, solutis legibus, consecuti sunt." Tiberius is „locum sibi ad sepulturam sub Capitolio accepit." (Suetonius 1. fejezet.) Servius tanúsága szerint ' Aen. XI. 206.) a Vestaszüzek is részesei voltak e kiváltságnak : „ante .. in civitate sepeliebantur ; quod postea Duillio consule senatus pro-