Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

kisebből. Az előbbi az anyasejttel nagyságban megegye­zik az utóbbi kisebb. Az első leánysejtnél a külső sejtfal­fél ugyanaz, a mely az anyasejté volt, csak az ebbe bele­tolt sejtfalfél képződött ujolag, és ez nag} 7ságra az anya­sejt előbbi hasonló sejtfalával megegyez. A második le­ánysejtnél, a mely kisebb, a régi sejtfalrész, mely azelőtt az anyasejtnek kisebbik sejtfalrésze volt és a melyet a nagyobbik rész körülvett, most a leánysejtnek nagyobbik része és igy a kisebbet körül fogja, Mivel tehát az anya­sejtnél a kisebbik sejtfalrész kétszeres falszélességgel ki­sebb a nagyobbiknál, azért a kisebbik leánysejtnél a ki­sebbik sejtfalrész négyszeres falszélességgel kisebb az anya­sejt nagyobbik sejtfalrészénél. Ha a kétszeres falszélességet J'-val jelöljük, akkor az utóbbi esetben a kisebbik sejtfal két y-val rövidebb, mint az ő testvér és közös anyasejtje. Ha ez helyes, ugy meg kell engednünk, hogy a Ba­cillariák annál kisebbek lesznek, minél többször oszlanak. Jelöljük az eredeti sejtet a-val, a 2 y-val kisebb leánysej­tet aj—sal, az ebből létrejövő kisebb sejtet (melynek hossza = a t—2 r, vagy — a—4 r) a u—sal, ugy a kö­vetkező leszármazási fát nyerjük: a a aj a j a^ j ai y ^JLL 11 a aj a t a l t a t a l t a u a u l a t a,, a l t a,j, a M a n i a ll la n n Ha összeszámláljuk az egyenlő nagyságú sejteket négyszeres oszlás után azt látjuk, hogy: 1 a eredeti hosszúságú, 4 aj 2 y-val rövidebb 6 a t l 4 y-val „ 4 a l u 6 y-val „ 1 a UJ 18 v-val „

Next

/
Thumbnails
Contents