Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 32 — Schuman a magas Tátrán és a poros síkságon eszközölt megfigyeléseiből, valamint Ehrenberg adataiból azon következtetésre jut, hogy a közép barázdaszám azon hely melegségi övének functiója, hol a Diatoma él." ') Ha valamely Diatoma pánczélját megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy egy ugyanazon pánczélon sincsenek a barázdák egyenlő sürüen elhelyezve. Különösen észlelhető ez a Navicula családnál. Itt a sejt két végén a barázdák vagy pontsorok többnyire sűrűbben állanak, mint a közepén. Ez a barázdák „egyéni ingadozása." 2) Ezen általános ismertetések után közlöm rövid vonásokban Pfitzer után az egyes, édesvizekben is élő családokat. /. Navicula Kfz. család. E családot jellemzi a két egyforma pánczél, mely a diagonalis symmetriától az egyszerű symmetriáig változik. Pánczéljukon hosszhasadékokat, közép és végcsomókat találunk. A sejtek alakja többnyire csónakhoz hasonlít, néha a két vég két ellenkező irányban, tehát S alakulag (Pleurosigma) hajtott. Az övi oldal többnyire derékszögű. A falnak egyes megvastagodott részei, álbordái (Mastogloia) olykor a sejtüregbe is bejutnak. Egyes fajoknál a pánczélon széles barázdákat találunk, másoknál apró szorosan egymás mellé helyezett gödröcskéket. Belső szerkezetükben is bizonyos jellemző egyformaságot mutatnak. Két endocromlapjuk szorosan az övi oldalokhoz fekszenek és innét a pánczélra is kiterjednek, de a középvonalat egészen szabadon hagyják. Két hártyával körülvett anyasejt képez két auxospórát. Az egyének szabadon élnek és mozognak. Ide a következő nemek tartoznak. Schumann, Beiträge stb. 714. 1. Schumann, Diat. d. hoh. Tatra 32. I.