Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 26 — és az endocrom vonulásában, a plasma áromlásában, a mint ezt pl. a Naviculáknál és Surirelláknál ') az olajcseppek mozgásából következtetni lehet, A mozgások okozójául Dippel Nägeli és más búvárok után a diffusiót jelöli meg, mig Píitzer Schultze után indulva a diffusiót nem tartja elégségesnek minden mozgási tünemény megmagyarázására, hanem felveszi, hogy a protoplasma a pánczél finom nyílásain kilép és ezáltal közvetlenül bizon}

Tos csúszó mozgást idéz elö, vagy pedig más tárgyakat is mozgat, A kik az endosmosis és exosmosis (diffusio) tüneményéből magyarázzák a Diatomaceák mozgását, következőképpen vélekednek. Minthogy a sejt csak folyékony táplálékot (vizet s a benne feloldott alkotó részeket) vesz fel és választ ki, ha a beszivás és elkülönítés a felületen nem egyenlő mértékben van eloszolva, mozgás keletkezik. Ha a felvétel a jobb oldalon, az elkülönítés pedig a baloldalon történik, ugy a sejt jobbfelé mozog, mig ellenkezőleg balfelé. Mivel azonban a sejtnek mind a két fele morphologice és physiologice teljesen egyenlő, azért az anyag felvétele is, meg kiválasztása is majd a jobb, majd a bal félen történhetik és e szerint a sejt vagy előre, vagy hátrafelé mozog. 2) Dippel 3) a diffusiót és általában a táplálkozási folyamat következtében a sejt belsejében létrejövő, részint physikai, részint chemiai erőket, teljesen elégségesnek tartja a Diatomaceák mindenféle mozgási tüneményének megmagyarázására, S e magyarázatot azért is természetesebbnek találja, mert ez erők más növényi sejtnél is működnek, jnég a szövetekbe egyesülteknél is; itt azonSchultze, Die Bewegung der Diatomeen, Archiv für tilik

. Anatomie. Bonn, 1865. 390. I. 3) Rabenhorst, die Siisswasser-Diatomaceen 4. 1. ^«•Dippel, Beiträge stb. 46 és 47. I.