Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 24 — mert ilyenek nincsenek is, hanem a kisebbik és fiatalabbik pánczélhoz egy ilyen képződik. A két újonnan létrejött pánczél először sik, de azután meggörbül a rendes módon. A legközelebbi oszlás alkalmával már két rendes sejt képződik. Mint látjuk az auxospóra növekedésre van képesítve (honnan neve is származott.) Továbbá látjuk azt is, hogy maga az auxospóra-képzés nem szaporodási folyamat; mert a Frustuliánál (valamint általában a Navicula-féléknél) két egyén, két auxospórát képez; másoknál (Himatidium, Surirella) két egyén csak egy auxospórát képez, •vagy egy sejtnek két fele copulál és egy auxospórát képez (Melosira, Orthosira), vagy kettőt (Achnanthes). Tekintetbe véve ezt és azon körülményt, hogy oszlás által mindig kisebb és kisebb leánysejtek keletkeznek és hogy ezek nagyságban nem növekednek, daczára annak, hogy külső sejtfaluk nem egészen szervetlen anyag és igy növekedésre képes ; Pfitzer ') azon következtetésre jut, hogy az auxospórák feladata nem lehet egyéb, mint hogy az oszlás által a nagyságban beállott hiányt pótolják. Ervei a következők: Hogy a rendes oszlás által keletkezett sejtfalak valóban nem növekednek és igy a beállott hiányt utólagosan nem pótolják, következik először abból, hogy az egyénekből összefűzött szalagok szélei liullámszerüek, tehát világos, hogy az oszlás által létre jött kisebb egyének a hiányt nem pótolták utólagos növekedés által (Himatidium pectinale. 2) Ugyanezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a barázdák száma, mely egy határozott hosszúságra vonal, ,milliméter) esik a kisebb és nagyobb példányoknál nem igen ingadozik.'

5) Pfitzer i. m. 23. I. Pfitzer 100 és köv. I. 3) ïtftzer i. m. 154. I.