Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— i8 — dést mutatnak. „Hogy a szines anyag által áthatott plasma lényegesen különbözik a plasmacsőtől, kitűnik abból, ha a szines anyagot alkohollal kihuzatjuk. Ilyenkor a lapok, jóllehet színtelenekké lesznek, mégis megkülönböztethetők, alkanna oldat szennyes vörösre festi őket, mig a plasmacső alig rózsaszínűnek látszik. Ez az úgynevezett „chromogeneticus" plasma nag}

Tobb sűrűsége mellett bizonyít."') A mi magát a szines anyagot illeti, az chlorophyllnak és egy sárga anyagnak a diatomin- vagy pliycoxanthinnak keveréke, mint Kraus és Millardet, továbbá Askenasy kimutatták.

2) Ugy a Naviculáknál, mint a többi Diatomaceáknál előfordulnak még a sejt belsejében olajcseppek. Ezek mindjárt feltűnnek erős fénytörésük által. Felosmiumsav feketére festi őket, annak jeléül, hogy csakugyan zsiros anyagok. Ezek gyakran összefolynak, tehát nincsenek hártyával körülvéve. Ezen olajcseppek Pfitzer 3) nézete szerint a plasmacső belső határán vannak, vagy pedig szabadon úszkálnak a sejtüregben, és az éleny hiánya oka keletkezésüknek. Ezek tehát bizonyos tartalék anyagok , melyek kedvező körülmények között ismét feloldódnak. A sejt egyéb ürege híg, viznemü folyadékkal van kitöltve, nem pedig kocsonyanemü állománnyal, mint azt régibb tudósok hitték. Kitűnik ez állítás abból, hogy vizelvonó anyagok (hígított sósav, czukoroldat) a protoplasmát összegömbölyítik, továbbá, hogy az olajcseppek a sejt üregében szabadon ide-oda mozognak. A Diatoiiiaceák s/apoiodasa. A szaporodásnak két módja ismeretes a Diatomaceáknál, egyik az oszlás által való szaporodás, a másik auxospórák által való szaporodás. ') Pfit/.er i. 111. 100. I. 2) Mindkettőre hivatkozik Pfitzer a 33. lapon. 3) PTTtzer i. ni. 33. 1. 34. 1.