Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— i8 — dést mutatnak. „Hogy a szines anyag által áthatott plasma lényegesen különbözik a plasmacsőtől, kitűnik abból, ha a szines anyagot alkohollal kihuzatjuk. Ilyenkor a lapok, jóllehet színtelenekké lesznek, mégis megkülönböztethetők, alkanna oldat szennyes vörösre festi őket, mig a plasma­cső alig rózsaszínűnek látszik. Ez az úgynevezett „chro­mogeneticus" plasma nag} Tobb sűrűsége mellett bizonyít."') A mi magát a szines anyagot illeti, az chlorophyll­nak és egy sárga anyagnak a diatomin- vagy pliycoxanthin­nak keveréke, mint Kraus és Millardet, továbbá Askenasy kimutatták. 2) Ugy a Naviculáknál, mint a többi Diato­maceáknál előfordulnak még a sejt belsejében olajcseppek. Ezek mindjárt feltűnnek erős fénytörésük által. Felosmi­umsav feketére festi őket, annak jeléül, hogy csakugyan zsiros anyagok. Ezek gyakran összefolynak, tehát nincse­nek hártyával körülvéve. Ezen olajcseppek Pfitzer 3) né­zete szerint a plasmacső belső határán vannak, vagy pe­dig szabadon úszkálnak a sejtüregben, és az éleny hiánya oka keletkezésüknek. Ezek tehát bizonyos tartalék anya­gok , melyek kedvező körülmények között ismét felol­dódnak. A sejt egyéb ürege híg, viznemü folyadékkal van kitöltve, nem pedig kocsonyanemü állománnyal, mint azt régibb tudósok hitték. Kitűnik ez állítás abból, hogy viz­elvonó anyagok (hígított sósav, czukoroldat) a protoplas­mát összegömbölyítik, továbbá, hogy az olajcseppek a sejt üregében szabadon ide-oda mozognak. A Diatoiiiaceák s/apoiodasa. A szaporodásnak két módja ismeretes a Diatomace­áknál, egyik az oszlás által való szaporodás, a másik auxospórák által való szaporodás. ') Pfit/.er i. 111. 100. I. 2) Mindkettőre hivatkozik Pfitzer a 33. lapon. 3) PTTtzer i. ni. 33. 1. 34. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents