Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— 6 — a rex sacrificulus alkottatott. A rex sacrificulus valamennyi papnál, még a főpapnál is előbb való volt; de papi méltósága mellett polgári hivatalt nem viselhetett. Ily hatalommal voltak a kirátyok felruházva, kik névszerint: Romulus, Numa Pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Martius, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Lucius Tarquinius ') voltak, s kik 753—509-ig uralkodtak. A mint a nép észrevette, hogy a királyok hatalmukkal visszaélnek s velők szemben zsarnokilag bánnak el, Tarquinius Superbust elűzték s elhatározták, hogy többé nem választanak királyokat, hanem más kormányformát állapítanak meg. Az előbbi intézményeket nem semmisítették meg teljesen, hanem csak változtatásokat tettek rajtuk: mindazon polgári és katonai jogokat melyeket addig az ideig egy király élet fogj^tiglan gyakorolt, két consulra 3) ruházták át, kik éven kint választattak és tették le hivatalukat. Kettőre ruházták pedig át azért, nehogy egynek hatásköréből, nagy hatalmából a nép szabadságára veszély háromolhassék ; ha azonban az államnak állapota olyan volt, hogy érdeke kivánta, hogy egynek kezébe tétessék le minden jogés hatalom-gyakorlata, azt azonnal meg is tették. Rendkívüli körülmények közt dictatort

4) (praetor maximus) neveztek ki, ki hat hónap hosszat egymaga volt a hatóság, s ki az állam fölött a régi királyi hatalmat gyakorolta. Tudnunk kell azonban, hogy tevékenysége csakis azon ügyek elintézésére szorítkozhatott, a me') A rómaiak superbus vagyis dölyfös melléknévvel illették. 2) Kivévén a papi jogokat, a melyek a rex sacriíiculusn ruháztattak át, miként fentebb már említve volt. Elsöntk Manius Papirius említtetik. 3) Kezdetben a consulokat praetoroknak hivták. Első consulok voltak L. Junius Brutus és L. Tarquinius Collatinus. Első dictator Aulus Postumius volt, midőn a királyság megszűnése után alig néhány évre a latin államok szövetkeztek Róma ellen, az ö segéde pedig (és igy első) Tilus Aebutius.