Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— 9 — számuk megszaporodott, főleg midőn a háborúba menő consult két quaestor kisérte, a plebejusok is megnyerték a jogot, mely szerint quaestorokká lehettek v. é. u. 333-ban. A quaestorok módjára, az első secessio alkalmával, más alsóbb rendű hatóság, az aediiisi keletkezett azon czélból, hogy miként a quaestorok a consuloknak, ugy az aedilisek a plebs tribunusainak segélyére leg}^enek. Ep oly sérthetetlenek voltak, mint a néptribunusok. Később felügyeltek a gabnakereskedésre s általában a rendre. Az aedilisek választása a lex Publilia óta a tribut a comitiakon történt és pedig egy néptribunus elnöksége alatt és csakis a plebejusok köréből. A plebejusi aedilisek a néptribunusokkal egy időben kezdették meg müködésöket, de magistratusi osztályt egyik sem képezett, s igy nem is voltak feljogosítva magasabb rangú magistratushoz. A plebejusi aedilisek és quaestorok mintájára v. é. u. 388-ban rendeltettek a curulisi azaz patriciusi aedilisek, mint felügyelők: de ezek is csak az alsóbbrendű hivatalnokok hatáskörével birtak. Ugyanily hatáskörük volt azon hivatalnokoknak, kik vigintisexviratus név alatt említtetnek. Auspiciumokat tarthattak, a néphez beszédeket intéztek s más egyéb nyilvános tisztségeket viselhettek. így keletkeztek a fölemlített és egyéb hatóságok azon viszonyból, mely a patriciusok és plebs között létezett. így keletkezett a tribunatus az első secessio után. A tribunatus tagjai, a plebs hivatalnokai, illetve védői voltak a consuli nagy hatalom ellenében; később azonban hatáskörük kiterjedt az egész római népre: a patríciusokra, a főhatalommal biró magistratusokra, sőt az egész államra. Ezek azon nevezetesebb változtatások vagy ujítá-