Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1883

— 9 — lep volt. Sa varia az emlékköveken „Colonia Claudii Savaria" névvel szerepel. ') Savaria feküdt a Szevira (Gyöngyös) és a Brenten (Perint) völgyében; kedvező fekvésénél fogva csakhamar katonai és kereskedelmi központ lett. Sabaria volt a pannóniai utak csomópontja is. Coloniává a Claudiusok tették; s ugy látszik, hogy a Deserta Bojorum fővárosa is volt. Sabaria megvolt erősítve. (Ammianus 80, 5). Valentinián császár 375. évben téli táborát ide helyezte, daczára annak, hogy a várost az időben több szerencsétlenség érte. Weisskern 2) azt mondja, hogy Sabaria neve a Gyöngyös Seber (Zebern-Zöbern) nevétől származik. — Ezzel ellentétben Schwicker 3) azt állítja, hogy a Gyöngyös felső folyása nevét Sabariától kölcsönözte, s igy lett Sévira.

4) A Sabariából Aquincumba vezető ut mellett feküdt Mestriana, ezt némelyek Merséhez (Kis-Czell mellett) helyezik, mások, mint Schőnwisner, Mesterihez teszik. Schőnwisner Lib. Ant. et Hist. Sabariae 41. 1. ezeket mondja: „Mestrianis prima est in praesenti itinere Mansio millib. pass. XXX, seu nostris sex milliaribus, et aliquanto amplius a Sabaria recedens. Reperio extra viam hodierni cursus publici binos pagos, quibus nomen est Mesteri, ambos prope montem Ság, non ') Szombathely-Savaria-Monographiája. dr. Kuncz 47.1. 2) Topographie von Nieder-Österreich. II. 178.1. 3) Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen. 36. 1. 4) Pirkheimer Savariát Grácznál keresi (In Not. ad Geogr. Ptolomeae. lib. 2. cap. 15.). Némelyek Sárvárt veszik annak. Katona Pannonhalmához (ad sacrum Pannoniae montem) helyezi. Azonban Schőnwisner (Lib. Ant. et. Hist. Sav. 7. 1.) több oly okot hoz fel, melyek azt engedik következtetni, hogy Savaria csakugyan Szombathelynél volt. Emellett szól Plinius is (Hist. nat. 3. cap. 24.), midőn ezeket mondja: Noricis junguntur lacus Peiso, Deserta Bojorum: jam tamen colonia divi Claudii Sabaria, et oppido Scarabantia Julia habitantur.