Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

— 25 — . az érzelés érzelmei slb. Nincs látási érzéklés világosság, hallási érzéklés hang nélkül. De ugyanaz áll megfordítva is. Nincsen világosság látás és nincsen hang hallás nélkül. Oly hang. melyet nem hallok, oly világosság, melyet nem látok, nem létezik. De ha tudattalan hallási és látási érzéklet nem létezik, akkor tudattalan hallási és látási érzéklés sem létezhetik, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Ha az inger hehal a lélekre, a lélek befogadása, illetőleg visszahatása az érzéklésben áll; a mily sziikségképeni és általános a behatásnak érzékiéibe való áttétele, ép oly sziikségképeni és általános az érzéklésnek tudatossága is. E mellett bizonyít azon körülmény is, hogy, midőn tudatunk van látásunkról, nem több, hanem csak egy képzetünk van. Mivel ugyanis a képzelek a lelki meglevések számától függnek, azért az egyszerű látási érzéklésnél is csak egy képzelünk lehel, noha azután a megkülönböztető tehetség közbejöttével ezen képzetei több szempontból tekinthetjük. Csak látszólagos azon nehézség, hogy mikép lehetséges a látási meglevésnek és a látás tárgyának egy képzi Iben való felvélele. A lelki meglevésben ugyanis a közveletlenül észrevett tárgy a lelki meglevés maga, ez pedig úgy vételik észre, a mint van, lebát összes tulajdonságaival és határozottságaival együtt. De a lelki megtevés határozottsága az általa létrehozott eredményben nyilvánul, az érzéklés tehát az érzéklet állal van meghatározva. Ep azért az érzéklés észrevevése tmigáhan foglalja az érzékelt dolognak észrevevését is. A physíküi jelenség tehát, mint látjuk, csak egyszer állítlatik elő s a hang képzete s a hang képzetének képzete csakis egy lelki megtevésen alapulnak, melynél csak annyiban tétetik különbség a physikai és lelki jelenség képzete közölt, a mennyiben az egységes lelki megtelelt fogalmilag kél különböző képzetté osztjuk, melyek egyikét a lelki jelenségre magára, másikát pedig a physikai jelenségre vonatkoztatjuk. A tudat tehát nem egy második lelki meglevés következtében járul az érzékidhez, hanem magával az érzékléssel együtt kel