Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

— 13 — példával sem képes megbizonyítani a tudattalan érzéklelek létezéséi, mert a mi ilt tudattalan, az nem az érzéklés, hanem a megkülönböztetés eredménye. Az érzékletek maguk minden egyes esetben tudatosak, csakis az egyes érzéklelek erőssége közötti fokozatról nincsen tudomásunk. Hogy erről is tudomásunk legyen, szükséges a megkülönböztető tehetség működése. A megkülönböztetésnek pedig épen úgy, mint minden lelki tehetségnek megvannak a maga határai, melyeken lúl nem terjedhet. Azért nem is lehet tudattalanul jelen oly képzet, mely csak a lelki tehetség működése következtében jöhetne létre. Hogy az Ulricilól felhozott példa legkevésbbé sem bizonyít a tudattalan érzékietek melleit, még világosabban fog kitűnni, ha a felhozott példának egy kissé más alakot adunk. Ugyanis lia egy decimeter hosszú ágol egy decimeter hosszúsághoz hozzáadunk, a hozzáadást észrevesszük; de ha három meterhez adunk egy decimelerl, akkor a hozzáadásról semmi tudomásunk sem lesz. Kérdés most már, vájjon a bárom meterhez adott egy decimeter érzéklése ludallalan-e vagy pedig tudatos? Bizonyára tudatos az érzéklés. Meri hisZ mi most többé nein három meiert érzék lünk, hanem három egész és egy tized meiert s ezen érzéklésünkről tudatunk is van, azaz mi tudjuk, hogy bizonyos hosszúságú tárgyat látunk s csak azt nem tudjuk, hogy az utóbbi tárgy egy decimeterrel nagyobb, mint az előbb látott. A tárgy hosszúságának nem-tudása azonban nem egy a tudattalan érzékléssel „Tudattalan érzékleteket, úgymond Gulberlel, más tudattalanoktól meg is különböztetünk. Ha sokáig vagyunk valamely romlott levegővel lelt szobában, akkor nincsen többé tudatos érzéklelünk. Ha azonban friss levegőre megyünk ki, akkor tudatunk lesz arról, hogy előbb a szag nem volt kellemes. - Azt azonban, a mi nincs, nem is lehet különbözőnek felismerni. Ha ellenvetik, hogy különbségről nincsen tudatunk a nélkül, hogy a kél különbözőről is tudatunk ne volna, akkor azt egyszerűen tagadni kell, mert az nyilván a felhozott tény ellen