Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

— 9 — . vetetlenül a lélekre, hogy a/t tudatra hozza vissza, hanem csak az érzékietek által hal, melyeknek utóhangját még tudatosan is megismerjük ; ezen ludat azonban korábbi érzéklet által hozatott léire, mely még a tudallalanság idejébe cselt. mert az ok az okozatnál előbb létezik A hallottaknak vagy látottaknak megjelenítésénél némelykor oly körülményeket és vonásokat veszünk észre, melyekel a közvel« Ih n észrevevésnél nem hallottunk, vagy nem láttunk. Ili bizonyára a benyomásnak a lesli szervezetben való fenmaradására gondolni nem lehet, mert gyakran napok és ar illető szervnek egészen más működései esnek közbe. Tehát a léleknek kellett akkoriban ezen mellékkörülményeket a többivel együtt felfogni és annak kell mosl is társílás következtében a többivel együtt megjeleníteni; valamely lesti ingernek mással vn'ó együttes megjelenése csak akkor gondolható, ha pfíysiologiailag az egyik inger a másikai előidézi (reflex mozgások), vagy különben szükséges összefüggés létezik közöttük. A vonások és mellékkörülmények azonban, melyek jelen esetünknél egyiilt je!eníltetnek meg, a föképre nézve egészen esellegesek, az ő ingerlésük semmi physiologiai összefüggésben sem áll azon ingerléssel, mely a főészrevevést élőidé/.i ') Gutberiet sein képes megbizonyítani ezen példákkal a ludallalan lelki meglevések léteiét. A mi ugyanis az első példát illeli, helyesen mondja Gulherlel. hogy az alvónak okvetetlenül észre kellelt vennie a csiklandozást, uierl különben oly mozdulatokat nem lehetett.volna, melyek a csiklandozás megakadályozására alkalmasak. iMivel pedig ezen mozdulatok, niiril ugyancsak Gulherlel helyesen megjegyzi, mechanikai erő következtében létre nem jöhettek, hanem ugyanazon ok szülte őket, a mely ébrenlétben létrehozójuk, azért mind a csiklandozás észrevételének, mind pedig azon mozdulatokat létrehozó akarati megtevésnek tudatosnak kell lennie; mert tudattalan akarat *) Die Psychologie. 1881. pp. 55. 56.