Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1880
— 33 — kolt menni, hogy olt az állami adókat szedjék és a katonáknak a zsoldot kifizessék. Deczember 5. — Nonis Decembribus — léptek hivatalba, hogy a consulokat megeskethessék. A nemességnek lulságos meggazdagodása és nagyravágyása a lenézeit, elszegényedett nép elölt kívánatossá telte oly tisztviselők megválasztását, kik csupán csak az ő érdekeit képviseljék. Midőn a plebs a városból először kivándorolt — secessio prima — , visszatérését a többi közölt ilynemű tisztviselők elnyerésétől telte függővé. A senalus által kiküldött s teljhatalommal ellátóit követ és a kivándorolt nép között megkötött és esküvel megerősített egyezkedés szerint a plebeiusok először 2, aztán 5, végre 10 másodízben meg 'nem választható néptrihnnust — tribuni plebis — nyert. Valamint a hely, hol az egyezség megköttetett, mons sacer-nek és az egyezség tartalmát képező határozatok az istenek segítségül hívása — obtestalio — és az egyezség megszegőjére kimondott álok — poena — következtében lex sacrata, az egyezség pontjait külön tekintve leges sacratae-nek neveztettek — , úgy a néptribunusok sacrosancli, azaz sérthetetlenekké lettek. Müködésök köre eleinte csak az egyes polgároknak a consulok ellen nyújtandó segély jogára- ius auxilii vagy latio auxilii adversus consules — terjedi ki; hozzájuk tartozott továbbá a plebejusokat a kizárólag őket érdeklő ügyek megbeszélése végeit gyűlésre — concilium plebis — összehívni — ius cum plebe agendi — ; végre azon esetben, ha védelmi jogát máskép nem érvényesíthette, jogában állolt a néptribunusnak az ellenszegülőt elfogatni — ius prensionis — . Idővel azonban annyira kifejlődőit a néptribunahis hatalma, hogy mindazon kiváltságait, melyeket eleinte csak egyes plebeiusok javára érvényesíthetett, az egész népre terjeszthette ki. A ius auxilii— val párhuzamosan fejlődőit az egész állam ügyeire, a patríciusokra, sőt — habár a tribunusok nem bírtak imperiummal — még, a dictalort kivéve, a legfőbb imperiummal fö!ruházott tisztviselőkre is kiható közbenjárás — intercessio — és véde3