Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

melyet akkor követett, midőn a Xerxes, perzsa király ellen bekövetkező harczra készíté elő a marathoni csata után felvirágzó Athént és ennek szövetségeseit (490 — 480). A mit Themistokles előre látott, a háború a perzsákkal 480-dik év tavaszán tört ki. Egy roppant perzsa had, melyet 1.700,000 gyalog- és 80.000 lovasra tesznek, közeledett Hellas felé, ehhez járult még a hajóhad, mely 1200 hadi és 3000 élelmet vivő hajóból állt. Válságos volt tehát ez idő a hellen népre nézve, midőn a vészkiáltás a fejetlenség és felforgatás e napjaiban a hellen hazafiak legbálrabbjainak is megdermeszté tagjait, — válságos volt ez idő a hellenekre nézve, sőt többet mondok, az egész emberiségre nézve, mivel, ha a perzsa győz, a görög miveltség már első fejlésében semmivé leendett és a szabad alkotmányok előképei eltiinendettek a föld színéről, mielőtt a világot jó vagy rossz eredményükről meggyőzhették volna. Azonban Themistoklesnek tanácsa és intézkedése folytán, ki számba véve hazája (Hellas) földrajzi alakulását jól előre 400 hajó építéséről gondoskodott és a delphosi Pythiától azon választ eszközölte ki, hogy az atheneiek magukat fa falakkal védelmezzék, mit azután bölcsen arra magyarázott, hogy a polgároknak hajóra szálva kell szabadságukat védelmezniük, a 480-dik évi szept. 23-án Salamis sziget mellett vivott tengeri csata örök fényt hozott a hellen névre ; mert a 400 hajóval rendelkező görögség a perzsák háromszorta nagyobb hajóhadát dicsőén meggyőzte. A szerencsés partkifejlés miatt nem eléggé magasztalható Balkán félsziget tartományai E. felé az Osztrák-magyar monarchia és Oroszország déli oldalaival határosak, K. felé pedig a Fekete tenger mossa partjait, mely a Konstantinápolyi szoros (Bosporus Thracicus) által közlekedik a Márvány tengerrel (Propontis), s melyet a törökök által partjain emelt várpárokról elnevezett Dardanellák szorosa (Hellespontus) kapcsol össze a Szigettengerrel (Archipelagus, v. Mare