Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — Rethymnon (Retimo), Szuda szigetecske, mely hasonnevű öböl előtt az aegyptusi alkirály uralma idején legfontosb hely vala (1830.—1841.) ; Chania (Canea, Cydonia) emelkedő város, lakossága már a 10 ezeret is meghaladja ; a fősziget éjszak-nyugoli partján Garabusza lus sziget sokszor szolgált kalózoknak búvóhelyül. Candia sziget déli partjai a roppant hullámtorlatok miatt, melyek a tenger hirtelen mélyedése következtében képződnek, majdnem megközelílhetetlenek ; itt Szphakia hely körül soha idegeneknek végkép meg nem hódolt törzs lakik, mely nem ritkán tengeri rablásra is adja magát, védve említett hullámtorlatok által az üldöztetéstől. A vízszintes és függélyes tagosulásról elmondottak után vessünk még egy általános pillantást a Balkán félsziget virányaira. Ha az előrebocsátott áttekintés alkalmával nem is tűntek lelki szemeink elé a hosszan elnyúló havasok ésjégnék magasztos színváltozataikban és noha nem találkoztunk tűzhányók meglepő alakzataival, mégis elmondhatjuk, hogy nincs Európának más része, mely szépsége által annyira megragadná a szemlélőt, mint a Balkán félsziget. Ennek kitűnő mindenek előtt éghajlata, melyei mint a természet nyújtotta szerencsés adományt már a régiek magasztallak. Ellentétben ugyanis az Éjszak- és Közép-Európa hideg és a szomszédos Afrika lúlineleg éghajlátával félszigetünké az arany-középet foglalja el. Athenben p. a hőmérő nem emelkedik nappal 26°-nál feljebb, éjjel pedig nem áll 18°—nál alább. Továbbá csak néhány parti vidéken, hol az emberi gondatlanság folytán mocsárok lámadtak, idéz elő a levegő lázas betegségeket, míg általán az ilt felfrissítő és edző hatású. A sötét-kék ég alatt a legtávolabbi vidékekre elláthatni ; inert átlag világosság, tisztaság és a részlelek pontossága uralkodik a Balkán félsziget felelt, miként a hellen művészet egyes ágaiban, melyektől az éjszaki népek megfelelő teremtményein észlelt ködszerűen homályos sajátság távol áll. A szárazföld majdnem minden magasb csúcsáról