Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — gassága 974.517 m. (3000 láb) és mindenünnen párkányhegységek által van környezve; azért valamint az ó-korban, ugy most is pásztornép hazája. Noha azonban Arkadia földrajzi alakulása eltillá a lakosokat, hogy a hellenek világra szóló szereplésében mint ismert tényezők részt vegyenek, mégis szolgáltak ezek is sokszor a hellen ügynek, habár más görög államok zászlói alatt. E fensikon a párkányhegységeken kívül még más tölgy — vagy fenyüerdökkel fedett hegylánczolatok vannak, ezek közt dús tenyészetü völgyületek léteznek, melyek forrásai, patakjai kisebb nagyobb tavakká szélyesednek ki. Így van ez a délkeleti oldalon, hol az ókorban következő virágzó városok emelkedtek : Orchomenus, Mantinea, mely Epaminondas thebaei hős győzelméről és haláláról hírneves (362.), végre Tegea, hajdan Hellas legjelesebb városainak egyike, a fényes Minerva templom, mely ezt leginkább ékesíté, jó soká az ó-korban menedékhelyül (asylum) szolgált az üldözöttek számára. Arkadia egyéb részeiben régente és most is csak falvak vannak. Az említett három város vidékén jelenleg Tripolicza város terül el: az Isthnmstól erre vezet Morea dél - keleti oldalán alakult Sparta állam egykori területére a fönt. Innen van, hogy a mostani Tripolicza vidéke mindig uralkodó pontja volt és marad Moreának és hogy a félsziget sorsa nemcsak az ó-korban, hanem a jelen század görög szabadságharczaiban is e völgyületben vivőit csaták állal döntetett el. Tripolicza, mielőtt Ibrahim, az aegyptusi Ali pasa fia által el lön pusztítva, kedvező helyzeténél fogva virágzó vala, birt 18 ezer lakossal; most újra emelkedik, de lakosai száma nem haladja még meg a 10 ezeret. — Arkadia nyugoti részét a Ruphia (Alpheus) folyó és mellékfolyói öntözik. Alpheus forrásainál alapítá Epaminondas a Leuktra mellett vivott csata után (371.) Megalopolist, mely mint Arkadia csomópontján épült város, csakhamar virágzásnak indult, számos templomai, oszlopcsarnok^, fényes köz- és magán épületei valának. most romjai